Hírek : Harmincegyből csak egy maradt |
Harmincegyből csak egy maradt
2009.07.22. 08:18

Állami támogatást engedélyezett Brüsszel azoknak a gazdáknak, akik az uniós reform miatt abbahagyták a cukorrépa-termesztést.
Az Európai Bizottság engedélyezte, hogy Magyarország, Spanyolország és Szlovákia állami támogatással segítse azokat az egykori cukorrépa-termelőket, akiket negatívan érintett a cukorágazat uniós reformját követő szerkezetváltás. Magyarország mintegy negyvenmillió euróhoz juthat, amit a cukorrépa-termesztésből kiesett gazdák egyéb mezőgazdasági tevékenységre való átállítására, szakképzésre és a vidékfejlesztésben mikro- és kisvállalkozások támogatására lehet felhasználni.
A történelmi Magyarország területén még 31 cukorgyár működött, ám Trianon után az iparág elvesztette üzemeinek kétharmadát. A rendszerváltáskor még tizenegy társaság üzemelt Magyarországon. A kilencvenes évek eleji privatizáció után angol, francia, német és osztrák szakmai befektetők kezébe kerültek a gyárak, majd 12 éve, az első gyárbezárásokkal elkezdődött a jelentős hagyományokkal rendelkező iparág haláltusája.
A mezőhegyesi és a sarkadi gyárat az angol Eastern Sugar csukta be 1997-ben, majd a Magyar Cukor tulajdonosa, az osztrák Agrana 1999-ben a sárvári, 2002-ben az ácsi gyár működését szüntette be. A selypi üzemet 2000-ben zárta be a francia Eridanai Béghin-Say, míg a német Nordzucker 2004-ben a hatvani cukorgyár rolóit húzta le. Akkor a belföldi piacot még nagy védővám és az intervenciós felvásárlási ár is segítette. 2007-ben a szolnoki üzem következett, majd 2008-ban a szerencsi. Miután az Agrana bezáratta a petőházi feldolgozót is, így mára már csak Kaposvár büszkélkedhet Magyarország egyetlen cukorgyárával.
A magyar cukoriparnak a kegyelemdöfést az Európai Unió 2006-os cukorreformja adta meg. A világ három nagy cukorgyártó termelője, Ausztrália, Brazília és Thaiföld ugyanis sikeresen panaszolta be a Világkereskedelmi Szervezetnél az uniót, hogy a cukorexport támogatásával jelentősen torzítja a világpiaci árakat. Ennek hatására az akkori 17,4 millió tonnáról 12 millió tonna alá csökkentették az EU cukortermelését. Ezt azonban úgy hajtották végre, hogy minden országban a cukoripar szerkezetátalakítási programjával 2006 és 2009 között az uniós átadási árak átlagát 36 százalékkal csökkentették. Emellett kompenzációt is fizettek a gyáraikat felszámoló vállalatoknak és a termelésüket beszüntető gazdáknak. Vagyis a korábbi időszakhoz képest jelentősen csökkent a cukorrépa átvételi ára, miközben a megváltozott körülmények mellett a már nem versenyképes termelőket az EU jelentős összegű támogatással ösztönözte az ágazat elhagyására, illetve a cukorrépa-termesztés felhagyására.
Azok például, akik a csökkentett árak miatt visszaadták termelési kvótáikat, egyszeri alkalommal – korábbi termelési eredményeik alapján – tonnánként 40-42 eurós juttatást kaptak. Az uniós támogatási rendszerben elkezdett módosításokkal párhuzamosan, 2006-ban nagyon sok magyar gazda a cukorrépa helyett inkább gabonatermesztésébe kezdett, mert annak ára akkor drasztikusan megemelkedett.
Így állhatott elő az a helyzet, hogy míg az uniós csatlakozáskor a magyar termelési kvóta 402 ezer tonna volt, addig 2008-ban már mindössze 105 ezer tonna volt, s eközben öt gyárból négyet bezártak, s ma már csak a Magyar Cukor Zrt. kaposvári üzeme termel.
Az Európai Bizottság mostani döntése alapján megnyíló újrakezdési uniós támogatást a tagországok volt cukorgyárainak dolgozói, beszállítói és kiszolgálói vehetik igénybe ott, ahol a cukorkvóta több mint ötven százalékkal csökkent. Sajnos ez utóbbi kitételnek Magyarország abszolút megfelel.
Támogatás az excukorgyári térségeknek
A Nemzeti diverzifikációs program a volt cukorrépatermő térségekre – Kaba, Petőháza, Szerencs és Szolnok – a 2007 és 2010 közötti időszakra szóló stratégia, amely megteremti a cukorgyárak megszűnése utáni gazdasági szerkezetváltás alapját. Kelemen István, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének főtitkára lapunknak elmondta: szeptember elején jelenik meg az FVM rendelete, amely tartalmazza a diverzifikációs támogatáshoz a pályáztatási feltételeket. A rendeletet azonban még Brüsszelnek jóvá kell hagynia. A támogatási kérelmeket csak azután lehet benyújtani. A programban szereplő intézkedéseket 2010. december 30-ig kell végrehajtani, míg a támogatást legkésőbb 2011. március 31-ig ki kell fizetni. A mintegy negyvenmillió eurós támogatás – amely a vidékfejlesztési támogatáson felüli, pótlólagos forrás – harmadát Kaba, negyedét-negyedét Szerencs és Szolnok, míg 15 százalékát Petőháza és térsége kaphatja meg. Egy másik uniós támogatási forma a szerkezetátalakítási, amelyet a cukorgyárak kaphatnak, ha termelési kvótájukról lemondanak. A támogatás feltétele, hogy a gyárat alkalmatlanná kell tenni cukor előállítására, vagyis részben vagy teljesen le kell szerelni a cukorgyártásra alkalmas berendezéseket. Ezzel összefüggésben megfelelő kompenzációban kell részesíteni a termelőket és a munkavállalókat is. Kelemen István elmondta, hogy a magyar cukorgyártók összesen 92 millió eurót kaptak e jogcímen. A kifizetéseket az EU ez év június 30-ig teljesítette.
Cukorfogyasztásunk négyötöde import
Az évente mintegy 320 ezer tonnás magyarországi cukorfogyasztásnak csak egyötödét fedeztük tavaly hazai forrásból. A Magyar Cukor kaposvári cukorgyárából 66 ezer tonna került a hazai fogyasztók asztalára. Ezzel szemben 252 ezer tonna cukrot importáltunk, elsősorban Horvátországból és Szerbiából, kisebb részben Ausztriából és Lengyelországból. 2006-ban Magyarországon még 48 ezer hektáron termesztettek cukorrépát, majd 2007-re a terület 38 ezerre csökkent. Tavaly a cukorrépa vetésterülete az előző évihez viszonyítva 78 százalékkal mintegy 8500 hektárra zsugorodott. "A múlt évi termésmennyiség, hektáronként 59 tonnás termésátlag gal, 69 százalékkal csökkent, e növényből 532 ezer tonnát takarítottak be" – mondta el Fischer Béla, a Cukoripari Egyesülés (CIE) elnöke, a Magyar Cukor Zrt. vezérigazgatója. Az elnök szerint a magyar cukorrépa-termesztők 2008-ban kedvező évet zártak, mert hektáronként 761 euró jövedelemre tettek szert. Más terményeknél ez jóval kedvezőtlenebbül alakult, hiszen a repcetermesztők ennek a szintnek a kétharmadát, a napraforgó-termesztők pedig csupán harmadát érték el.
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=173753
|