A jelenlegi rendszer problémái

1. Míg korábban a mezőgazdasági szereplők (ide értve a farmereket, a földtulajdonosokat, a termelőket és a feldolgozókat) együtt léptek fel érdekeik érvényesítése érdekében, addig most egyre nagyobb a széthúzás közöttük. Maguk a farmerek sem képesek közös álláspont kialakítására, ami részben azzal magyarázható, hogy (1) a kicsik aggódnak, amiatt, hogy a nagyok nem hagyják őket szóhoz jutni; (2) a fiatalok sokkal nyitottabbak, mint az öregek, (3) az ökogazdák nem értenek egyet hagyományos termelési elvekkel.

2. Az agrárreformmal kapcsolatos kérdésekben a tagországok sem értenek egyet, míg azok, akik a jelenleg is működő rendszerben több hasznot húztak, mint mások nem akarnak változást, addig a többiek - érthető módon - igen. Egy közös törekvésük azért van: mindenki a lehető legnagyobb részt szeretné a magáénak tudni.

Mi volt eddig és mi várható?

Bár a közös agrárpolitikai reform egyes elemeit 2004 és 2005 között vezették be és az egységes mezőgazdasági támogatások 2005-től léptek életbe, egyes régi tagállamok átmeneti felmentést kaptak az egységes kifizetés bevezetésére, nekik legkésőbb 2007-ben kellett csatlakozniuk az új rendszerhez. A 2004-ben csatlakozott tagállamoknak, amelyek a közvetlen támogatások egyszerűsített, SAPS rendszerét (egységes területalapú kifizetési rendszer) alkalmazzák (Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia), eredetileg 2009-től kellett volna áttérniük az egységes támogatási rendszerre (Single Payment Scheme, SPS). A Bizottság legújabb javaslata szerint azonban a 2004-ben csatlakozott tagállamokban 2009 helyett csak egy három éves átmeneti időszak után, 2012 körül kellene teljes körűen alkalmazni a rendszert, míg az egyszerűsített támogatási rendszer 2010-ig maradhat érvényben.

(Aktuális magyar vonatkozása a hírnek, hogy Magyarországnak augusztus 1-ig kell bejelentenie, melyik rendszert választja. A kormány végül épp a mai kormányülésén az SPS szerinti támogatási rendszer bevezetéséről döntött. Korábban 15 agrárszervezet (köztük a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége és több állattartó érdekképviselet) a kormányt felszólította arra, hogy Brüsszelben jelentse be, hogy 2010-től az SPS szerinti támogatáspolitikát folytat - még akkor is, ha az Alkotmánybíróság nem hoz döntést, csak ősszel. Az említett agrárszervezetek szerint amennyiben nem az SPS mellett dönt a kormány, úgy több ezer állattenyésztő, dohánytermesztő, cukorrépa-, rizs, és vetőmagtermesztő megélhetése kerülhet veszélybe. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke szerint azonban az uniós források nagysága nem változik az új rendszer bevezetését követően, és a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Szövetséggel (MAÉT) kifejezetten arra szólítja fel a kormányt, hogy hogy ne hozzon beláthatatlan következményekkel járó döntést a rendszer bevezetéséről.

Itt megjegyezzük, hogy az Alkotmánybíróság sem tavasszal, sem májusban nem hozott döntést, így idén nem lehetett áttérni az új támogatási rendszerre. Amennyiben a kormányrendeletet alkotmányellenesnek minősíti a testület Gráf József lemond, az agrárminiszter szerint ugyanis ez ellehetetlenítené a magyar agráriumot.

http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=119013&hl=1&is=1

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.