Erről is beszélt Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács alelnöke a lengyeltóti tanácskozáson.
Amikor az amerikaiak Taszárra érkeztek, felmerült a kérdés, hogy mit tudunk szállítani nekik – mondta Lux Róbert.

A starking almából képtelenek voltunk teljesíteni az elvárt méretet, míg a burgonya esetében a gazdák azon sopánkodtak, hogy mit csinálnak a termés megmaradó nyolcvan százalékával, mely méretre nem felelt meg. Végül eljutottunk odáig, hogy a kékkúti vízen kívül semmi nem maradt a porondon – mutatott rá Lux Róbert.

Lux Róbert feltette a kérdést: komolyan lehet-e gondolni a több száz hungarikumról szóló elképzelést, miközben valódi hungarikum csak abból lehet, amelyből minőséget és árualapot is képesek vagyunk felmutatni.

Hajlamosak vagyunk lebecsülni a szlovákokat, akik hét mérföldes lépésekkel haladva köröztek le minket a piacon. A lengyelek egyszerűen kiütötték a magyar almát az angol piacról – hangsúlyozta az almatermelők jelenlegi helyzetére utalva Lux Róbert.

Elengedhetetlen lenne szövetkezni a hosszú távú érdekek mentén, és az egymásra utaltságot felismerve értékelni a piacot – tette hozzá Lux Róbert. Szerinte érvényesülni csak másokkal tartósan együttműködve lehet.

Kemény szavakkal illette a hatóságokat, amelyek az agrár-gazdálkodók számára sokszor kivitelezhetetlen és meglátása szerint egyáltalán nem életszerű elvárásokat, ellenőrzéseket vezetnek be. Kiemelte az orosz föderációban kínálkozó piacot, ahol nem a felső tízezer, hanem a „felső kétmillió“ igényeit kell kielégíteni.

Ha azonban gyártónként külön kínáljuk a meggybefőttet, akkor semmi mást nem érünk el, mint hogy az ár soha nem látott mélységig süllyed – mondta a Lux Róbert.

Az összefogás fontosságát Varga Gábor, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatója is hangsúlyozta. Varga Gábor azt mondta: az idei, piaci zavarokkal terhelt évről beszélt, melynek nehézségeit elmondása szerint az extrém időjárás és a gazdasági válság okozta. Varga Gábor hozzátette: a körülmények ismeretében elfogadható a tízszázalékosra becsült termeléscsökkenés.

Magyarországon annyira szigorúak a jogszabályok, hogy egy kicsi feldolgozónak is azt kell teljesítenie, mint a nagyüzemnek – hangzott el a nemesdédi fórumon. Molnár József, a Szekszárdi Növény Zrt. fejlesztési vezetője arról beszélt: azon is dolgoznak, hogy a jogszabály segítse a vidéket, és a helyi termék előállítása élvezzen előnyt.

A vidéki lakosságnak nagyon fontos, hogy munkahelyet, megélhetést, jövőképet adjunk – tette hozzá Molnár József. – Ezért a cégünk és társcégei elindítottak egy projektet, amivel szeretnénk a zöldség-gyümölcstermesztést újraéleszteni. Ott lehet jól építeni rá, ahol már hagyománya van ennek, mint Nemesdéden. A vidék korábban is erős volt a termesztésben, de eltűnt a feldolgozóipar. Fogyasztjuk a szabvány, gyönyörű polcálló gyümölcsöket, amelyeknek se íze, se bűze: gyakorlatilag egy fröccsöntő kisiparos bármikor előállíthatja.

Molnár József kitért arra is, hogy a Dél-Dunántúl szlogenjében az áll: az a régió, ahol még íze van az életnek. Ezt meg is kell mutatni. A cég ezért a regionális munkaügyi központtal elkezdte a sorsfordító-sorsformáló kísérleti munkaerő-piaci programot is. Húsz-húsz ember már gyümölcstermesztő-képzést kap.

Mi vagyunk a láb, amelyen az értékesítés és a feldolgozás áll – részletezte Molnár József. – Létrehoztunk egy kis gyümölcslé-feldolgozó üzemet, amelyet pálinkafőző követ majd. A friss gyümölcs megy étkezésre, a kevésbé szép lének, a végtermék pálinkának. Ugyanez működhet a gyógynövényvonalon is: idén beindítottuk a gyógynövény-mák-termesztést.






Forrás: sonline.hu

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.