Április elsejével elkezdődött az éti csiga gyűjtési szezonja. Az esős időjárás kedvez a gyűjtőknek, így valószínű a szezon vége előtt - június tizenötig - eléri az engedélyezett kétezer tonnát a begyűjtött mennyiség. "A kvótát 1993-ban határozta meg és foglalta törvénybe a környezetvédelmi tárca, mert a nyolcvanas évek végén volt, hogy hétezer tonna csiga is elhagyta az országot. Nem szerettük volna, ha Magyarország is azok közé az európai országok közé tartozna, ahol a korlátlan gyűjtés miatt eltűnt az állat" - mondja lapunknak dr. Pacs István, az Éticsiga Terméktanács (ÉTT) elnöke, aki maga is részt vett az önszabályozás bevezetésében.

Hazánk volt az egyetlen európai ország, aki ily módon szabályozta ezt a tevékenységet a kilencvenes évek elején. Éti csigát magyar állampolgárok alanyi jogon gyűjthetnek azokon a területeken, ahol megengedett. Természetvédelmi területeken, magánterületen, és bizonyos erdőgazdaságok területén tilos a gyűjtés, és a három centiméter házátmérőnél kisebb csigákat sem szabad felszedni. A begyűjtött állatokat a legközelebbi átvevőtelepre kell szállítani, ahol minőségtől függően, kilónként fizetnek érte. Az átvételi ár tavaly nyolcvan-százhúsz forint között mozgott.

A felvásárló helyek koordinációját az ÉTT tagjai végzik; a felvásárlók hetente összesítik az átvett csigamennyiséget, amit az ÉTT-nek továbbítanak. Az adatokat összegzés után a terméktanács továbbküldi a minisztériumnak. A minisztérium a felvásárlóknak kiadott gyűjtési engedélyek alapján ellenőrzéseket végez, hogy valóban a jelentett mennyiséget gyűjtötték-e az egyes felvásárlók. Ugyanis az ÉTT tagjai között osztják fel a kétezer tonnás kvótát; ha begyűjtött mennyiség eléri a meghatározott kvótát, az átvételt be kell fejezni.

A begyűjtött csigák számára nincs menekvés: ládákba kerülnek, a ládákat pedig száraz, hűvös helyre teszik, hogy száradjon a házuk, veszítsenek nedvességtartalmukból, illetve, hogy tápcsatornájuk kiürüljön. "Az exportminőséget a teljesen száraz házú, üres béltartalmú és házába visszahúzódott csiga jelenti" - tájékoztat az elnök. Elmondja, hogy a begyűjtött csigák közel fele élve hagyja el az országot - Görögországba, a délszláv államokba, vagy Törökországba exportálják, a maradék pedig a két hazai csigafeldolgozóban végzi. "A piac dönti el, hogy épp az élő vagy a feldolgozott csigára van nagyobb kereslet."

Itthon egyikre sincs, mert a magyar étkezési kultúrában nem szerepel a csiga. "Ettől függetlenül kurrens éttermeknél választékbővítés címen, az étlapon különböző formákban több helyen jelen van." Kérdésünkre, hogy a magyarországi csigák kapnak-e faj-helyreállítási feladatot azokban az országokban, ahol a gyűjtés miatt eltűnt azt válaszolta: ilyen irányú kezdeményezés még nem volt, minden puhatestű fazékban végzi.

Az éti csiga védett állat, eszmei értéke házanként kétezer forint, gyűjtése csak a törvényben meghatározott időpontban legális. Dr. Pacs István tájékoztatása szerint a kétezer tonnás mennyiség exportálását meg sem érzi a hazai csigapopuláció. "A gyűjtők a csigák élőhelyének csupán öt-hat százalékán dolgozhatnak és csak ott, ahol tömegesen előfordul."

http://www.vallalkozoinegyed.hu/20100416/eti-csiga-szezon-feldolgozas-francia-torok-export

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.