A találkozón szóba került a Közös Agrárpolitika reformja. Magyarországnak különösen fontos, hogy megmaradjanak a mezőgazdasági támogatások és több pénz jusson a vidékfejlesztésre is. A finn miniszter asszony egyetért a magyar álláspontokkal és támogatja a fölmoratórium meghosszabbítását, valamint a régiók és az országok között meglévő támogatási különbségek kiegyenlítését.
Az élelmiszer-biztonság 
kérdése világszerte az érdeklődés előterében áll és hazánkban is prioritást élvez. Az Európai Unió és Magyarország egyértelműen kinyilvánította, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatban a legfontosabb szempont a fogyasztók egészségének védelme, mely sem gazdasági, sem politikai érdekeknek nem rendelhető alá – mondta Fazekas Sándor.
Magyarországon az élelmiszer feldolgozás – stratégiai fontossága ellenére – válságban van. 2000 óta a termelés több mint 20%-kal, a belföldi értékesítés valamint a foglalkoztatottak száma 25-30%-kal csökkent, az ágazat az utóbbi években veszteséges. Rossz minőségű élelmiszerek lepték el az országot.
A mai modern élelmiszerbiztonság elképzelhetetlen az egész élelmiszerlánc komplex, megelőző jellegű felügyelete nélkül. Csupán a végtermékre koncentrálva nem biztosítható az élelmiszerbiztonság, ezért a kormány júliustól bevezeti a másodlagos élelmiszervizsgálatot. A szabályozás célja, hogy az élelmiszerpiacokról kiszűrje a fogyasztásra alkalmatlan termékeket.
Nemrég elkészült Finnország élelmiszer-stratégiája - közölte Sirkka-Liisa Anttila. Az elveket sikerült átültetni a gyakorlatba, így az átfogó szabályozásnak köszönhetően eltűntek a gyenge minőségű élelmiszerek a polcokról. A termőterületektől a fogyasztó asztaláig figyelemmel kísérik az élelmiszerláncon végigfutó termékeket. Nagy hangsúlyt helyeznek a transzparenciára, a minőségvédelemre és a minőségbiztonságra.
Mint ismeretes hazánk 2010. január 1-jétől fél évre betölti az EU soros elnöki posztját. A miniszter tájékoztatta kolléganőjét az elnökség prioritásairól. Kiemelten kívánunk foglalkozni az európai vízpolitika kérdésével, az éghajlatváltozással is összefüggő rendkívüli eseményekből következő vízháztartási, vízgazdálkodási helyzet problémáival. A szélsőséges jelenségek (mint pl. aszály, árvizek) kezelése csak egy integrált európai vízpolitika révén valósítható meg-mondta.
Fontos szempont lesz az EU erdészeti cselekvési tervének (2007-2011.) megújítása, a 2012-2016. évi EU Erdészeti Cselekvési Terv összeállítása, hiszen 2011 az erdők éve lesz.
A finn miniszter asszony felvetette, hogy kerüljön be a prioritások közé egy úgynevezett mezőgazdasági kockázati alap létrehozása is.
Finnországgal magas szintű, intenzív és harmonikus politikai és gazdasági kapcsolatokat ápolunk. Helsinki integrációs törekvéseinkben mindvégig messzemenő támogatást tanúsított. A két miniszter megállapodott abban, hogy a 2005 óta szünetelő szakértői munkacsoport újra feláll, és a finn szakértők átadják az EU elnökséggel kapcsolatos tapasztalataikat magyar kollégáiknak.
A miniszter asszony és delegációja a tárgyalást követően két hazai biogazdaságot is felkeresett.
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2290&articleID=16124&ctag=articlelist&iid=1
Súgó