Akár több tízmillió forintos, nehezen ellenőrizhető bevételhez is juthat az a kistermelő, aki a nemrég hatályba lépett könnyítésekkel adja el áruját.

A háztáji élelmiszerelőállítás úgynevezett alaptermékeinek forgalmazásáról közreadott minisztériumi „kérdezz-felelek" formátumú tájékoztató szerint az értékesítést ugyan be kell előre jelenteni, de a ténylegesen értékesített mennyiségről már nem kell beszámolni - a meghirdetett mennyiségi korlátozások betartását, illetve a termékek minőségét a szakhivatal alkalomszerűen ellenőrzi.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) részletes tájékoztatót készített a július elején életbe léptetett, a kistermelői élelmiszertermékek egyszerűbb forgalmazását lehetővé tevő rendelet gyakorlati tudnivalóiról. Ebből az derül ki, hogy a szaktárca a helyi kistermelés fogalmát meglehetősen szélesen értelmezi. A korábbi hivatalos nyilatkozatok szerint a települési és kispiaci forgalom megkönnyítésére szánt rendelkezés az egyszerűsített szabályokkal lehetőséget ad arra, hogy az értékesítés az adott megye, illetve Budapest (a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 kilométeres távolságon belül) területén bárhol megtörténhessen.

Amint arról korábban már lapunkban beszámoltunk, ez a lehetőség az úgynevezett kistermelői alaptermékekre érvényes, amibe immár beletartozik az egyszerű előzetes állatorvosi ellenőrzés után – baromfi és nyúl esetén akár a gazdaságban, sertés, marha, juh, strucc és emu esetén egy engedélyezett közcélú vágóhelyen – levágott állat nyers húsa is. Ezt, egy egyszerű igazolással, akár címre szállítva is értékesítheti a termelő. A meglehetősen laza szabályozás értelmében az eladott terméket azonosító jellel sem feltétlenül kötelező ellátni, illetve a termelés helyét és a termelő nevét akkor kell külön feltüntetni, ha az a nyílt közfogyasztásba (például üzletbe vagy piaci árusítóhelyre) kerül. A közétkeztetésre átvett áru azonosítását (visszakövethetőségét) viszont természetesen az egyszerűbb rendszerben is biztosítani kell.

A rendelkezés egyik leglényegesebb pontja az a lista, amely felsorolja, milyen alaptermékből mennyit lehet az egyszerűsített forgalmazási feltételekkel áruba bocsátani. Sokat: hetente 6, évente legfeljebb 72 darab kifejlett vagy növendék sertést, juhot, kecskét, struccot vagy emut, hetente 2, évente 24 kifejlett vagy növendék szarvasmarhát és ugyanennyi mázsásnál kisebb borjút, hetente 200 házi tyúkfélét, 100 víziszárnyast, 50 nyúlfélét adhat így el, de értékesíthet heti 70 kilogramm húskészítményt és napi két hektó tejet is. E tételek értékét kiszámítva kiderülhet, hogy csak a sertés- és marhahús egyszerűsített forgalmazási keretének értékesítése esetén a bevétel elérheti a tízmillió forintot. A sertés nem élősúlyban, hanem tőkehúsként való eladásakor kilogrammonként 800 forintos átlagárral és 80-90 kilogrammos húskihozatallal számolhatunk (130-140 kilogrammos élősúlyból), tehát az állatonkénti árbevétel legalább 60-70 ezer forint. Kedvező esetben tehát az évi hetvenkét hízó után akár ötmillió forint bevétel is keletkezhet – ha magasabb értékű cikként, például kolbászként vagy füstölt áruként adják el, akár a duplája is. Mivel azonban csak a könnyített forgalmazásban eladható termékek várható értékesítését köteles a gazda előre bejelenteni, a ténylegesen eladott mennyiségeket nem, lényegében a termelő becsületén múlik, ebből mennyit tüntet fel az éves adóbevallásában is. A hatóság ugyanis a kistermelőket – mind a termékek minőségét, mind a mennyiségét tekintve – a hivatalos bejelentés szerint csak alkalomszerűen, s jellemzően inkább a közforgalmi árusítóhelyeken ellenőrzi majd, ezért a gazdálkodónak meglehetősen sok lehetősége nyílik a „kreatív elszámolások” készítésére.

Adószámtan egyszerűsítésekkel

Az adórend meglehetősen laza, ha a mezőgazdasági kistermelésről van szó. Négymillió forint árbevételig igazából elegendő arról nyilatkozni, hogy a gazdának tevékenységéből adóalapot jelentő jövedelme nem volt, hatszázezer forint alatt pedig még arra sincs szükség. Az ennél több (elszámolt) bevételt szerzők választhatnak a tételes vagy az átalányadózás között. Az előbbi esetben a mezőgazdasági kistermelő igazolt költségein felül bevételének 40 százalékát kistermelői költségátalány címén igazolás nélkül elszámolhatja, míg átalányadó eseté ben a bevétel 15 százaléka az adó alap. Ha a bevétel állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, akkor annak 6 százaléka.

http://nol.hu/gazdasag/20100816-nagy_is_lehet_a_kistermeles

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.