Talányos helyzet alakulhat ki, ha a jelenlegi formájában fogadják el hétfőn az úgynevezett üzletlánctörvény legújabb módosítását. A javaslat értelmében egyértelműen harminc nap lesz a leghosszabb fizetési határidő, de csak a forgalmazók és a beszállítók között. A szintén nagy mennyiségű árut beszerző feldolgozók ilyen irányú korlátozása megszűnik. Nem hivatalos információink szerint ezzel lényegében egy „elfogadott gyakorlatot” szentesít a jogszabály.

Ma, várhatóan rendkívüli eljárásban kerül a Tisztelt Ház elé Font Sándor fi deszes mezőgazdasági bizottsági elnök javaslata az úgynevezett üzletlánctörvény újabb szigorításáról. Mint arról lapunkban beszámoltunk, az elsősorban a tisztességtelen forgalmazó magatartásokat felsoroló passzusok közé bekerülhet a saját előállítású termékek „önköltség alatti” árusítása is, valamint a logisztikai szolgáltatások költségének kiszámlázása a termelők felé. Az előbbi korlátozás gyakorlati következményei közé tartozhat, hogy önköltség alatt már akcióban sem kerülhetnek a vevőkhöz például a nagyobb üzletek helyben kínált-sütött pékárui, vagy a Spar saját tulajdonú húsüzemében készült termékei.

A szigorítás azonban a szakértők szerint nem vonatkozik a kizárólag a csomagolásban megnyilvánuló „saját márkás” termékekre (amiket élelmiszerüzemek gyártanak), így a lánc bizonyos, akár beszerzési ár alatti árat eredményező akciókra ezen termékek esetén is ráveheti a vele szerződött gyártókat, hiszen a velük megállapodott akciók többsége pont erről szól. (Sok esetben maga a gyártó is igényel nagymértékű leárazást, mivel a gyártók között is éles a verseny a kereskedők polcaiért.)

A tervezett módosítás egyik kitétele szerint a jövőben tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül „a termék ellenértékének –hibás teljesítés esetének kivételével – a beszállító részére a terméknek a kereskedő által meghatározott telephelyre való beérkezését követő harminc napon túli kifizetése”. A zárórendelkezések egyike viszont kimondja, hogy a törvény kihirdetése után hatályát veszíti az agrárpiaci törvény 29. paragrafusa, amiben viszont az egy hónapos fizetési határidő mint általános agrárpiaci terminus szerepel. A változtatás után tehát csak a kereskedő és a beszállító közötti fizetést köti meg a határidő, a feldolgozók és gazdák közöttit eltörli. Ez igaz a termelőktől július óta szabadon alapanyagot beszerző intézmények, önkormányzatok esetében is.

Egyelőre sem feldolgozói, sem a termelői oldalon nem kívánták kommentálni a helyzetet, miként a jogszabály előkészítésében segítséget nyújtó agrártárcánál sem. Ez utóbbinál nem hivatalosan annyit megtudtunk, hogy az agrárpiaci szabályozásért felelős szakértők „érzékelték már” a tervezett rendelkezés esetleges bizonytalanságát, de végső soron ezzel csak egy létező és a termelőkfeldolgozók által elfogadott gyakorlat kap törvényi megerősítést, illetve engedélyezést. Ugyanakkor semmilyen más jogszabályi előírás nincs a fizetési határidőkről: ilyen esetben pedig a felek egymás közötti megállapodásán múlik, milyen hosszú a lejárat.

– A (különösen a hazai tulajdonú) kis tőkéjű élelmiszer-ipari cégek fele azonnal lehúzhatná a rolót, ha a jelenleg is érvényben lévő fizetésihatáridő-korlátot valóban betű szerint és mindenkinek be kellene tartani – értékelte a helyzetet a Vidékfejlesztés Minisztérium egyik háttérbeszélgetésre hajlandó szakértője. Ez különösen vonatkozik a folyamatos tevékenységüket évi egyszeri csúcsbeszerzésre, „kampányokra” alapozó feldolgozókra, például a konzerviparra, egyes hűtőipari tevékenységekre és a magyar kézben lévő kisebb malmokra, de számos borászatra is. Az üzemek döntő része ugyanis nem rendelkezik elegendő forgóeszközzel ahhoz, hogy egy öszszegben megfinanszírozza betakarításkor a felvásárlás teljes értékét, a szigorodó banki feltételek miatt viszont a szokásos éven belüli lejáratú termelési kölcsönökhöz is nehezebben jutnak hozzá. A kamat ráadásul a kemény árversenyben is további hátrányokat okoz. Ezért gyakran, akár a ma még élő törvényi előírást is megszegve, elhúzott, részletekben történő vagy hosszabb határidőt tartalmazó felvásárlási szerződéseket kötnek a termelőkkel.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György lapunknak elmondta, továbbra is tartja magát ahhoz a személyes véleményéhez, hogy az üzleti élet tisztasága megkövetelhet új szabályokat, de a nevezetes paragrafus eltörlése ebben a formájában nem ezt a célt szolgálja. Ugyanis a gyártók esetenként a kereskedőkre mutogatva nem tartják be a harmincnapos fizetési határidőt.

http://nol.hu/gazdasag/20101220-harmincnapos_talany_az_agrarpiacon

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.