Magyarország „minden ellenkező híreszteléssel szemben” eredendően mezőgazdasági ország – jelentette ki a miniszterelnök a Darányi Ignác-terv, a nemzeti vidékstratégia végrehajtási keretprogramjának hétfői bemutatóján. Orbán Viktor a terv céljait a megőrzés, a megújítás és a minőség hármas jelszavával foglalta össze és beszédében sürgette a földtörvény módosítását, illetve további szabályok megalkotását a birtok- és tulajdonvédelem érdekében.

A kormányfő a Vidékfejlesztési Minisztériumban rendezett tanácskozáson kifejtette: az országok biztonsága a jövőben egyre inkább az élelmezési és élelmiszer-biztonságtól, az ivóvíz- és energiaellátás biztonságától és a környezetbiztonságtól függ, és attól, kinek a kezében van mindez. Gyakran lehet hallani, hogy a jövő háborúi a termőföldért, az ivóvízért fognak folyni: „a rossz hírem az, hogy ez a háború már elkezdődött, csak nem fegyverekkel vívják, hanem más eszközökkel, például leminősítésekkel is, ezért nagyon résen kell lennünk, mert a róka sohasem mondja meg egyenesen, hogy a sajtot szeretné kiénekelni a szánkból” – fogalmazott, majd hozzáfűzte, hogy a vidék és a mezőgazdaság teljesítménye ma sorsdöntő az egész ország és az egész magyarság számára.

Orbán Viktor kijelentette: meg kell védeni a termőföldet és az ivóvízbázist, ezért nem fogadnak be „génpiszkált anyagokat a földjeinkbe”, s ezért támogatják a gazdák földvásárlását és helyben maradását. A vidék joggal várhatja az állam támogatását, de cserébe minden magyar elvárhatja azt, hogy a vidék olyan szolgáltatásokat nyújtson, mint a biztonságos élelmiszer, a tiszta környezet és a pihenést biztosító magyar táj – közölte.

„A magyar föld mindent megadhat nekünk”

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország „minden ellenkező híreszteléssel szemben” eredendően mezőgazdasági ország, ezt igazolják földrajzi, természeti adottságai, történelme, kultúrája és hagyományai is. Az ország akkor volt erős – folytatta –, amikor virágzott a mezőgazdasága, persze az is igaz, hogy a korszerű nemzetgazdaságok több lábon állnak, de a többi ágazat nem az agrárium ellenében, nem annak tagadásaként jön létre. „Nem fogadjuk el, hogy az ipart a korszerű, a haladó, a mezőgazdaságot pedig a maradi, a múltba ragadt dologként képzeljék el, képzeltessék el velünk. Ha így tennénk […], akkor saját magunkat minősítenénk le” – mondta a miniszterelnök.

A Darányi-terv lényege szerinte úgy hangzik: terv a vidéki minőségi élet megteremtésére, arra, hogy jó gazdaként éljünk azzal, amit a földünk adhat nekünk, „márpedig a magyar föld mindent megadhat nekünk”, a nagyvárosi életformával összemérhető kényelmet, tisztes megélhetést biztosító munkalehetőséget, egészséges ivóvizet és jó minőségű, magyarok által előállított élelmiszereket.

Orbán óvott a földtől történő elszakadástól

A terv célja a megőrzés, a megújítás, a minőség – foglalta össze, majd kifejtette: meg kell őrizni az időtlen értékeket – így a gazdag természeti adottságokat, az elődök tudását –, megújulásra pedig főként a mai magyar ember vidékről vallott gondolkodásában van szükség, ugyanis be kell látni, hogy a városok életképtelenekké válnak a vidék nélkül. „Az a nemzet, amelyik elszakad a földtől, magától a valóságtól szakad el, következésképpen legyengül” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy a XXI. században a nemzeti önállóság alapja egyre inkább az élelmiszer-önellátás képessége. Úgy vélte, ha újra meglesz a minőségi élet lehetősége a vidéken, akkor a vidék ugrásszerűen képes lesz javítani a városi élet minőségét is, amit „a külföldről ideáramló silány kacatok, élelmiszer-ipari hulladék dömpingje alacsony szinten, sőt sokszor emberhez méltatlan szinten tart”.

A feladatok között említette a földtörvény sürgős átalakítását, további szabályok megalkotását a birtok- és tulajdonvédelem érdekében, a földügyekkel foglalkozó szervezetek működését érintő jogszabályok áttekintését, ésszerűsítését, lehetőleg úgy, hogy a helyi közösségeké lehessen az első szó. Emellett tovább kell egyszerűsíteni a helyi értékesítési, kistermelői tevékenységet, emelni kell a piacok rendjét szabályozó rendeletek minőségét, a kistermelők adottságaihoz kell igazítani a sokszor nehézkes jogszabályokat, csökkenteni kell a termelők kiszolgáltatottságát, és rá kell szorítani a kereskedelmi partnereket a tisztességes piaci viselkedésre – sorolta.

Magyar embernek magyar ételt

A miniszterelnök felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy falusi emberek ma nagyáruházakban vásárolják meg azt az élelmiszert, amelyet egyébként a saját kertjükben is megtermelhetnek. Ez szerinte világosan mutatja, milyen nagy a baj, hiszen „hová jutunk, ha már a falusi ember sem eszik rendes ételeket”. „Abból nem szabad engednünk, hogy akár városban él, akár falun, a magyar ember asztalán jó minőségű és egészséges, magyar élelmiszer legyen” – jelentette ki, hangsúlyozva: meggyőződése, hogy van esély a rosszabb minőségű külföldi dömpingáru és élelmiszer-ipari hulladék visszaszorítására.

Orbán Viktor szerint Magyarországon „az alapok megvetése után” most kezdődik az új rendszer beüzemelése, a konszolidáció, s az új szisztéma egyik nagy nyertese biztosan a vidék, az agrárium, valamint a kis- és középgazdaságok lesznek.

A konferencián mondott köszöntőjében Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter közölte: a Darányi-terv magában foglalja egyebek mellett az uniós vidékfejlesztési forrásokból és a nemzeti költségvetésből megvalósuló programokat, a jogi szabályozás korszerűsítését és az intézményi működés újjászervezését.

A tárcavezető szerint Darányi Ignác munkájából a mai napig profitál a mezőgazdaság. Darányi korszerű megoldásokkal, komplex rendszerekben gondolkozva, válsághelyzetekben találta meg a válaszokat a magyar vidék felzárkózására, a mezőgazdaság talpra állására - emelte ki.

Darányi Ignác, a XIX-XX. század fordulójának kivételesen nagyformátumú agrárpolitikusa és Darányi Kálmán későbbi miniszterelnök édesapja volt.

Lehetne jó, de nem az

Súlyos ellentmondások jellemzik a magyar agráriumot: a rendszerváltás óta közel hétszázezer, a mezőgazdaságban dolgozó ember veszítette el a munkáját, miközben a magyar föld a világ összes termőterületének legjobb három százalékához tartozik. Az elmúlt húsz évben a magyar hús- és tojástermelés a korábbi mennyiség felére esett vissza, miközben világszerte nő az igény az élelmiszerek iránt. Miközben az egykori szocialista országok mezőgazdaságai tíz-negyven százalékkal termelnek ma többet, mint a diktatúrában, a magyar mezőgazdaság termelése ugyanebben az időszakban huszonnégy százalékkal csökkent.

A nyolcvanas évek közepén a népgazdaság bruttó termeléséből a mezőgazdaság az élelmiszeriparral együttesen huszonhét százalékkal részesedett, az összes kivitelnek pedig egynegyedét adta. Az ágazat a rendszerváltás előtti években rendre egymilliárd dollár feletti aktívumot eredményezett – idézi a Hetek legfrissebb száma Raskó György agrárközgazdász „Mezőgazdaság, agrárpolitika” című, tavaly megjelent tanulmányát.

Mivel az ezredforduló évében a bruttó hazai termékből az agrárium már csak hét százalékkal részesedett, akár azt is gondolhatnánk, hogy ez fejlődés, hiszen ha a mezőgazdaság aránya csökken, az egyben azt jelenti, hogy az ipar és a szolgáltatások aránya nőtt. Azonban ha azt vizsgáljuk, hogy egy adott területen mekkora értéket állít elő az agrárium, akkor egyértelmű, hogy baj van: Hollandiában tízszer több az egy hektárra jutó érték, mint Magyarországon.

A kevésbé vidám barakkok is leköröztek

A FAO és a KSH adataiból kiderül, hogy miközben 1990 és 2009 között a mezőgazdasági nyersanyagok termelése a világon harminchat százalékkal nőtt, Magyarországon ugyanebben az időszakban közel huszonnégy százalékkal csökkent. Még a többi egykori szocialista országban is nőtt a termelés, igaz meglehetősen eltérő – 10-40 százalékos – arányban. Mindenesetre ki kell jelenteni, hogy hazánkon kívül egyetlen ország sincs, ahol a termelés volumene 1990-hez viszonyítva csökkent volna. „A magyar mezőgazdaság az elmúlt húszévnyi teljesítménye negatív rekordnak számít a világon” – állapítja meg Raskó György.  

Ami a termőföldek nagyság szerinti megoszlását illeti: vannak európai uniós értelemben véve is nagybirtokok 3-5-10 ezer hektárral, másrészt viszont a termelők 70 százaléka egy hektárnál kisebb földterületen gazdálkodik. Raskó György szerint egy többgenerációs családi gazdaság számára két-háromszáz hektár föld tud kiszámítható megélhetést nyújtani, de egy szerényebb családi gazdaság is - leszámítva a kisebb virágkertészeteket - minimálisan 50 hektáron képes nyereséget termelni. A KSH adatai szerint jelenleg 51 ezer megfelelő méretű gazdaság működik, ezek képesek olyan nyereséget termelni, ami hosszú távra is garantálni tudja a fennmaradásukat, és ezek azok, melyek az uniós vetélytársakkal szemben is állják a versenyt.

Ügyvédek, brókerek, nőgyógyászok

Külföldiek 2014-ig nem vásárolhatnak magyar földet. Raskó György szerint a törvénnyel annyit sikerült elérni, hogy nem külföldi, hanem magyar spekulánsok vásárolták a magyar földeket az elmúlt 15 év során, döntően olyan személyek, akik nem foglalkoznak mezőgazdasági tevékenységgel. „Bróker, bankár, főorvos - főleg nőgyógyász -, ügyvéd: ők vásárolják ma a mezőgazdasági földek jelentős részét, mert készpénzzel azonnal tudnak fizetni. Utána bérbe adják a birtokot” – mondta a lapnak Nagy Tamás, az Agrárszövetség egykori elnöke, aki szerint ezzel az a baj, hogy ha a gazdálkodó csak bérelni tud, sokkal kevésbé akar hosszútávra befektetni, mintha saját földjén gazdálkodhatna.  És további veszély, hogy a rendezetlen földkérdés miatt az egykor a szövetkezetekben dolgozó, ma magángazdálkodó 60-as 70-es éveiben járó generáció sem tudja továbbörökíteni a cégét, mert a lehetséges utódok nem látnak benne vonzó koncepciót.

Orbitális fekete-szürke arány

Sokan csodálkoznak azon, hogy ha a magyar élelmiszerek valóban olyan kiválóak, mint amilyen a hírük, miként lehetséges, hogy a hazai üzletekben a 30 százalékot is meghaladja a külföldi élelmiszerek aránya. Mindez úgy lehet, hogy ezek a külföldi termékek olcsóbbak és jobb minőségűek a magyar versenytársaknál. Ennek pedig az az oka, hogy a magyar termelők jelentős hányada nem hajlandó bekapcsolódni a szervezett – számlaadással zajló - élelmiszer-kereskedelembe. Raskó György szerint az élelmiszer-termelésben „orbitálisan magas” a feketegazdaság aránya. A zöldség-gyümölcs termelésben 30-40 százalék közötti, de a kertészetben, a sütőiparban, a baromfiiparban is legalább 10-15 százalékos.

„Elgondolkodtató, mondta a napokban az ATV Tabu című műsorában Raskó, hogy miközben a hivatalos adatok szerint Magyarországon tavaly 110 ezer tonna cukrot állítottak elő, papíron 200 ezer tonna volt a cukorexportunk.”  Ez nyilvánvaló áfa csalásra utal, amin persze nincs mit csodálkozni, hiszen a 27 százalékos magyar áfa kulcs európai csúcs: Spanyolországban 8, Németországban 7,5, Lengyelországban hat százalék az élelmiszert sújtó áfa mértéke.  Agrárszakemberekkel beszélgetve úgy tűnik, Magyarországon két jelentős réteg áll szemben egymással: a fehér gazdaságban termelő közép- és nagygazdaságok illetve az őstermelők. Ez utóbbiak adómentesen termelhetnek, miközben – egyes vélekedések szerint - óriási bevételeik vannak. A mintegy 400 ezer őstermelő és a szintén az államtól függő 600 ezer kisparaszti gazdaság fennmaradása politikai érdek, hiszen a hatalom szavazóbázisként számíthat rá.

http://atv.hu/belfold/20120116_orban_a_roka_nem_mondja_meg_hogy_a_sajtot_szeretne_kienekelni_a_szankbol

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.