Egy új kutatás viszont kimutatta, hogy legtöbbször nem az állat határozza meg a célpontot.

Fotó: Zsila Sándor

Már korábban is ismert tény volt, hogy a pókok akár több ezer kilométerre is elvitorlázhatnak, és akár egy szigeten is kiköthetnek az óceán közepén. A tudósok most kiderítették, hogyan is működik ez az utazási mód. Azt is bebizonyították, hogy erős szél esetén a pókok igen kis mértékben tudják befolyásolni repülésük célpontját.

Az új tanulmány kimutatta, hogy a pókok „léghajózásának” húszéves modellje, amely azt feltételezte, hogy a pókfonál merev és egyenes, és a pókok csak lógnak a fonál végén, nem működik, ha áramló, turbulens levegőre alkalmazzák.

A Rothamsted Research kutatói áttervezték a modellt, amelyben rugalmasságot és hajlékonyságot engedélyeztek a pók vonófonalának, a legerősebb selyemfonálnak, amelyet helyváltoztatásra és zsákmányszerzésre használnak. Amikor a vonófonalat turbulens áramlat ragadja el, rendkívüli mértékben csavarodottá válik, szinte úgy fogja be a levegőt, mint egy nyitott ejtőernyő, és ismeretlen utazásra viszi a pókot.

A célpont ismeretlen

”A pók gyakorlatilag nem tudja szabályozni hová, illetve milyen messze utazzon ily módon” - mondja Andy Reynolds, a Rothamsted Research egyik kutatója. Ezért a léghajózó pók könnyen az óceán hullámai közt végezheti, több száz kilométerre a parttól. Szelídebb fuvallatok esetén azonban a pókok csak néhány méterre vitorláznak, hogy új területeket „szálljanak meg” vagy meglepjék zsákmányukat. A fiatal pókok különösen hajlamosak az ilyen utazásokra, e vitorlázások nyomai a fűszálakon és más növényeken fennakadt, lebegő pókfonalak, amelyeket a népnyelv ökörnyálnak hív.

Az új modell, noha jobb, mint a régi, még mindig rengeteg finomításra szorul, és a tudóscsoport most szélcsatornás kísérleteket tervez a pókrepülés még tökéletesebb modelljének kidolgozásához. A pókok nagy távolságú mozgásának minél jobb megértése segíthet a tudósoknak a mezőgazdasági kártevők elleni harc hatékonyabb kidolgozásában is.

„A pókok a rovarok legfőbb pusztítói közé tartoznak, s mint ilyenek, jelentősen csökkenthetik a farmerek által kipermetezett rovarirtó szerek mennyiségét” - mondja Reynolds. „De csak akkor tölthetik be hatékonyan ezt a szerepüket az ökoszisztémában, ha a megfelelő időben érkeznek. Matematikai modellünkkel elkezdhetjük vizsgálni, hogy miként befolyásolja a pókpopulációk szétszóródását az emberi tevékenység, mint például a földművelés.”

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=7518&PHPSESSID=586f91c616f1e3a8c94f7e3c00270001