A tudósok több mint 20 ezer féle füvet teszteltek, és közben fedezték fel, hogy egy golfpályára szánt génmódosított fűfajta génje keveredett egy szabadon tenyésző fajtájéval.

A felfedezés csak egy újabb okkal toldotta meg az eddigieket, hogy érdemes a génmódosítás kockázatairól zajló vitát tovább folytatni. Nálunk a parlament ősszel fogja tárgyalni a koegzisztencia-törvényt, amely elvi lehetőséget teremtene a génmódosított növények termesztésére – feltételekkel persze. E pillanatban egyébként még érvényben van az a moratórium, amely megtiltja a génmódosított kukorica köztermesztését Magyarországon. Kérdéseinkre Ács Sándorné agrármérnök és környezetvédelmi szakmérnök igyekezett válaszolni. Elsőként azt világította meg, hogy miért vált hírré a bevezetőben emlegetett amerikai eset. Az köztudott volt a kutatók körében, hogy a pázsitfű-félék igen érzékenyek a génmódosításra, hisz nagyon sokféle van belőlük, és könnyen átterjedhet bármiféle változás, de eddig – legalábbis Magyarországon nem találtak ilyen „átterjedést”. Az Európai Unió a Világkereskedelmi Központ erőteljes nyomására nemrégiben fogadott el 17 génmódosított kukoricafajtát úgymond forgalmazásra. Magyarország rögtön moratóriumot kért ez alól, mert az itthonii szakemberek szeretnék a maguk független vizsgálataival megnézni, hogy ezek termesztése milyen hatással lenne a Pannon öko-régióra.

A továbbiakban azt a hírt cáfolta Ács Sándorné, ami arról szólt, hogy rövidesen megkezdik azon génmódosított kukorica termesztését Magyarországon, ami ellenáll a kukoricabogár pusztításának. Folynak ilyen irányú kutatások, de engedély még nincs a termesztésre. Majd azt is elmondta, hogy mivel jár az, hogy hazánkban nincs köztermesztésre engedélyezve egyetlen génmódosított növény sem. Ez már most egy hatalmas üzleti előny, és még nagyobb helyzeti előny, hogy génmódosítás nélküli területként tartják nyilván világszerte. Ez azt jelenti, hogy nem kell külön dokumentumokkal, külön vizsgálatokkal bizonyítani az innen kikerülő termékek ilyen értelmű „egészségességéét”. Most egyszerűen ki lehet adni egy nyilatkozatot erről, amit könnyen megtehetünk, ugyanis az országban sehol nem termesztenek génmódosított növényt. Európában kötelező jelölni az élelmiszer csomagolásán, ha génmódosított részt tartalmaz, mert a vevők nem akarnak ilyen termékeket fogyasztani. Mert előnye nincsen, kockázata viszont annál több. A nagy multinacionális cégek licenszdíjat kérnek a „génmódosításért”, több Dél-Amerikai országban óriási területeken termesztenek ilyen növényeket. És igazából a nyomon követhető a különféle termékekben az adott „génmódosítás”, ami után egyes cégek már licenszdíjat szednek. Ha összevetjük azzal az indoklással, hogy ezekkel a módosításokkal egészékesebben és olcsóbban lehet termeszteni a növényeket, akkor látható, hogy nem igaz az „olcsóbbság” sem, hiszen a licenszdíj növeli a költségeket, tehát az árat is. Magyarország export esélyei akkor tudnak megmaradni hosszú távon, ha garantáljuk, hogy génmódosítás mentes takarmánnyal etetjük az állatainkat. Van az Uniónak egy fontos alapelve, az elővigyázatosság, amit a saját érdekünkben is nagyon fontos lenne betartani. Bármeddig, amíg kétség merülhet fel egy élelmiszerrel, vagy eljárással kapcsolatban, azt addig nem szabad engedélyezni, illetve bevezetni.

http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=194162