Az állatvilágban a családi összetartás, a legközelebbi rokonok előnyben részesítése ismert jelenség, nagyban hozzájárul az adott faj szociális evolúciójához. Az emlősök, de még a rovarok körében is számos példa van a közelebbi rokonok közti erősebb összetartásra, most azonban fény derült arra, hogy még az egysejtűeknek sem mindegy, hova tartoznak.

A Rice Egyetem biológusai Natasha Mehdiabadi vezetésével a Dictyostelium purpureum nevű egysejtű amőbát tanulmányozták. Ez az élőlény a talajban él, és baktériumokkal táplálkozik. Ha környezetéből elfogy a táplálék, a D. purpureum ügyes trükkhöz folyamodik: több ezer amőba összeáll, és élő szobrot alkotnak.

Először vékony fonalakat formáznak, majd ezekből egy leginkább gombára emlékeztető alakzatot hoznak létre, melynek van szára és spóraszerű teteje. Amikor egy állat a közelbe megy, elsodorja a képződmény tetejét, így az azt alkotó mikrobák az állat lábán utazva megindulhatnak egy jobb kilátásokkal kecsegtető terület irányába.

Névtelen hősök

A szárat alkotó, alul elhelyezkedő amőbák viszont nem járnak jól, ott kell maradniuk a táplálékhiányos területen, ahol nagy valószínűséggel hamarosan elpusztulnak. Az, hogy ezek az egysejtűek vállalták a szár alkotását, az altruizmus egyik formája, hiszen ezzel gyakorlatilag feláldozták magukat a közösség érdekében.

A kutatók nagyszámú kísérletet végeztek a Dictyostelium purpureum fajjal. Mindegyikben két törzset használtak fel (az egy törzsbe tartozó egyedek genetikailag azonosak, vagyis igen közeli rokonok), az egyik törzs tagjait fluoreszcens festékkel megjelölték.

Az amőbák számára nem biztosítottak táplálékot, így azok hamarosan megkezdték életmentő akciójukat: élő szoborba tömörültek. A kutatók megfigyelték, hogy a két törzs tagjai csak egészen minimális mértékben keveredtek egymással, azaz a gombaalakzatban vagy szinte csak fluoreszkáló egyedek voltak, vagy szinte kizárólag meg nem festett egysejtűek. Ez arra utal, hogy az amőbák is csak a közeli rokonokért hoznak áldozatot, távolabbi fajtársaikkal nem fognak össze a bajban.

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=7775&PHPSESSID=19488a69a76c2aee20a3ff4a9b01545e