Egy népszerű vietnami mondás szerint "mindent megeszünk, aminek négy lába van, kivéve az asztalt. Ám ezen mondás és a vietnamiak étkezési szokásai egyre inkább aggasztják az állatvédőket, akik szerint a vadon élő állatok illegális kereskedelme a délkelet-ázsiai országban számos állatfajt a kihalás szélére sodor. A fajokban gazdag ország a vadon élő állatok illegális kereskedelmének legnagyobb központja, mind a helyi, mind a nemzetközi piacot kiszolgálja élő állatokkal, vagy állati testrészekkel - mondják a szakértők.

A legális és illegális kereskedelem túlzott mértékű kiaknázása a legfőbb veszély számos fajra nézve, az élőhelyek elvesztése mellett - mondja Eric Coull a WWF szakértője. Ez különösen érvényes Vietnamra, ahol a vadon élő állatpopulációk egyre hanyatlanak az illegális kereskedelem és a vadhús iránti igény miatt.

Nemrégiben a vietnami kormány merőfeszítéseket tett a vadállatok kereskedelmének megállítására, új törvényeket hoztak és partneri kapcsolatra léptek az állatvédő szervezetekkel. Vietnamban 1975 óta tiltják bármilyen állat engedély nélküli vadászatát vagy orvvadászatát. Ám a kritikusok szerint a törvény betartatása gyenge és a csempészek könnyen kijátsszák azt. Szervezett bűnözőhálózatok futtatják a legtöbb csempészhálózatot, megfélemlítéssel és korrupcióval. Egyes csempészek esküvői autókat vagy halottaskocsikat alkalmaznak fedőtevékenységként.

Évente közel 3300 tonna illegális élő állatot és állati termékeket szállítanak ki és be az országból. A csempészek mindössze 3 százalékát sikerül lefülelni. A mindennapos csempészáruk között megtalálhatóak a varánuszok, a kobrák, a pitonok, a makákók, a tigrisek és a medvék. Egyes állatok háziállatként végzik, másokat megölnek és testrészeiket szuvernírként vagy gyógyszerként értékesítik. Az állatok háromnegyedét étkezési célra értékesítik, mivel a vadhús kifejezetten drága csemegének számít a legtöbb ázsiai országban.

A legkedveltebbek a vadgalamb, a sündisznó, a kígyók és a lágyhéjú teknősfélék. A kígyóvér és a medveepe a borok mindennapos kiegészítője. A vadhúsra alapuló éttermek számát tekintve a kutatók szerint egyértelmű, hogy komoly konzervációs problémákkal küszködik az ország. Egy kutatás során kiderült, hogy az apró testű húsevők szolgáltatják a vadkereskedelem egyik legnagyobb hányadát az országban.

Például a cibetmacskafélék húsából közel egy tonnát értékesítenek havonta. A főemlősök szintén veszélyben vannak. A fehér fejű langúrok populációja 60 egyedre csökkent a vietnami Cat Ba-szigeten. Emellett kevesebb, mint 40 keleti, fekete tarajú gibbon maradt életben Vietnam északnyugati részén egy menedékben. Ez volt az egyetlen olyan hely a kínai Hainan-sziget mellett, ahol a majmok éltek.

A WWF szerint Hanoi lakosainak közel fele használ vadtermékeket. Ám nem Vietnam az egyetlen felvásárolója az illegális vadhúsnak. Az ország maga a környező ázsiai nemzetek gyűjtő- és elosztópontjának számít. Az állatok és a belőlük készült termékek illegális utakon Laoszba, Kambodzsába, Malajziába, Indonéziába és még Afrikába is eljutnak. Az árukat elsősorban gazdag vietnami, kínai, tajvani, dél-koreai és hongkongi emberek vásárolják.

Decemberben tíz délkelet-ázsiai ország hozott létre egy regionális hálózatot a törvény betartatására. A csoport regionális, rendőrökből, vámtisztekből, és könyezetvédelmi hatóságokból álló csapatokat szervez, hogy megoldják a problémát. A csapatok már meg is kezdték néhány nagyobb csempészhálózat felszámolását.

http://www.hirado.hu/cikk.php?id=147911