Egy Indonéziában kutató csapat több tucat új fajt, többek között egy, az uszonyain járó cápát, és egy imádkozó sáskához hasonlító garnélát fedezett fel. Mark Erdmann, a Conservation International kutatója szerint Indionéziában a Madárfej-félsziget az egyik leglenyűgözőbb táj a Földön.

Erdmann és csapata 52 új fajt fedeztek fel, többek között 24 új hal-, 20 új korall-, és nyolc új garnélafajt. Az egyik legizgalmasabb felfedezés az úgynevezett "váll-lapos" cápa, mely képes uszonyain járni, valamint egy imádkozó sáskát idéző garnéla. A környezetvédő szervezet szerint az újonnan felfedezett halfajok közül kettő, a villanó ajakoshalak családjába tartozó egyed, melyek párzás során fényes színeiket villogtatják.

Carden Wallace korallszakértő és kutató elárulta, nem lepték meg az eredmények, mivel a világ egyik távoli régiójáról van szó, melyet igen kevés kutató látogat. Wallace szerint az új fajok rengeteg, fontos adattal látják el a tudományt. "Elárulják nekünk, hogyan is alakult ki ezen sokféleség, és mennyire sérülékeny az ökoszisztéma"- mondja a kutató.

Erdmann szerint a felfedezések máris legendás hírnévvel látták el a régiót. Az Ázsia "Korall-háromszöge" néven ismert terület több mint 1200 halfajnak és mintegy 600 zátonylakó korallfajnak ad otthont. A régió változatossága azonban a dinamittal és a cianiddal halászó emberek fenyegetésével néz szembe, valamint a kormány intézkedésével, mely engedélyezné a kereskedelmi halászatot. Emiatt a Conservation International arra kérte a kormányt, hogy egy sor tengeri parkot hozzon létre a félsziget körül.

Erdmann szerint a területnek jelenleg mindössze 11 százaléka áll védelem alatt, annak nagy részét a Teluk Cendarawasih Nemzeti Park teszi ki. A kormány azonban már megkezdte a régió felmérését, hogy újabb tengeri menedékeket alakítson ki. A korall-háromszög - valójában egy nem háromszög alakú régió, Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek, Pápua-Új-Guinea, a Solomon-szigetek és Kelet-Timor részvételével - zátonyai közel 600, zátonyépítő korallfajnak ad otthont.

Több faj él itt, mint az ausztráliai Nagy Korallzátonynál, mely 10-szer ekkora területet ölel fel. Ami igazán különlegessé teszi az indonéz területet az topográfiájának és történelmének kombinációja. Mély medencék és sekély vizek elegye található itt. Ahogy a globális tengerszintek növekedtek és csökkentek az évezredek alatt, a medencék elszigetelődtek, így lehetővé vált, hogy mindegyik helyen különböző fajok alakuljanak ki, mielőtt visszatértek volna a nyílt vízre, amikor ismét emelkedett a vízszint. Ezen folyamat felerősödhetett, a terület tektonikus aktivitása miatt, mely rendszeres földrengéseket és egyéb felfordulásokat okozott.

Egy másik tényező, mely közrejátszik a régió sokszínűségében azon tény, hogy igen messze esik a legtöbb emberi populációtól, így könnyebb az egyedülálló fajoknak és ökoszisztémáknak túlélnek. Ezen tényező valószínűleg nagy segítséget jelentett a régió szárazföldi állatainak életben maradásában, mivel itt az évek során számos új, erdőlakó fajt is felfedeztek.

A nemzetközi szervezet szerint azonban, védelem nélkül ezen egyedülálló tengeri ökoszisztéma nem maradhat érintetlen, az emberi tevékenységek, főképpen a robbanószerekkel és mérgekkel végzett halászat elkerülhetetlenül hat majd rá. Erdmann szerint a másik, amitől félnek, Pápua gazdasági fejlesztésre irányuló tervei, melyek között több, a halászatot engedélyező terület lenne.

http://www.hirado.hu/cikk.php?id=149011