Állatvédők azzal vádolták meg Indiát és Kínát, hogy a két ország gyakorlatilag semmit nem tesz a vadon élő tigrisek számának hanyatlása ellen. A szakértők szerint a nagymacskák néhány éven belül teljesen eltűnhetnek ezen területekről a kormány beavatkozása nélkül.

Az orvul levadászott indiai tigrisek kereskedelme virágzik a kínai ellenőrzés alatt álló Tibetben, ahol szervezett bűnözőcsoportok adják el az állatokat tradicionális gyógyszerekhez, rituális öltözékekhez, vagy szimplán szuvenírnek - állítja két környezetvédelmi ügynökség, melyek titokban lefényképezték a kereskedelmet.

A fotókat egy sajtótájékoztatón mutatták be szerdán. A képeken több tucat tigris és leopárdbőrt árusítanak, míg más képeken kínai rendőrök nevetgélnek és pózolnak tigrisbőröket viselő emberekkel. A két szervezet - az indiai Vadvédelmi Társaság és a nonprofit Környezeti Nyomozóhivatal - azzal vádolja az indiai és kínai kormányokat, hogy azok semmit nem tesznek a kereskedelem felszámolásáért.

"Kínában a rendőrség úgy döntött, szemet huny az Indiában folyó tigrismészárlások felett" - mondja Belinda Wright a Vadvédelmi Társaság igazgatója. Holott törvények tiltják a veszélyeztetett állatok kereskedelmét. A szakértő szerint India 12 évvel a probléma felmerülése után sem volt képes egy hatékony tervezetet létrehozni. Wright szerint a politika öli meg az indiai tigriseket.

Kalpana Balkhiwala az Indiai Környezetvédelmi Minisztérium szóvivője szerint a minisztérium nem kívánja kommentálni a jelentést. A kínai tisztviselőket pedig nem tudták elérni. Wright elmondta, mindkét kormánynak elküldték a jelentés másolatait.

Tavaly indiai tisztviselőket arra kötelezték, hogy beismerjék, a vadorzók pusztítottak el minden nagymacskát India egyik legfőbb nemzeti parkjában, valamint hogy az indiai források jó ideje túloznak az országban élő tigrisek egyedszámát illetően.

Ám a médiavisszhang ellenére a tigrisek védelmében semmi nem változott. Az amerikai Állami Halászati és Vadvédelmi Alapítvány "Mentsük meg a Tigrist Alapja" úgy becsüli, hogy 3-5000 nagymacska maradt még életben a vadonban - mondja July Mills szakértő. Ugyanakkor az állatvédők úgy hiszik, a tigrisek számáról szóló hivatalos statisztikák jelentősen el vannak túlozva, a valós szám éppen csak 2000 egyedet jelölhet.

Wright szerint ideje egy olyan világban gondolkodnunk, melyben nincsenek nagy ragadozók. Ugyanis ez lassan kezd valóssággá válni. A szakértő szerint Indiában hamarosan nem lesznek tigrisek. A veszélyeztetett fajok kereskedelmét - többek között a bengáli tigrisét - világszerte egy ENSZ -konvenció korlátozza. Ugyanakkor mivel a kínai tradicionális gyógyításban óriási pénzeket fizetnek a tigrisbőrért, valamint az egyes testrészekért, az illegális kereskedelem virágzik.

Mills szerint Kína már gondolkodott azon, hogy beszünteti a tigriscsontokra kirótt korlátozásokat. Ez azonban kétségtelenül csak olaj lenne a tűzre, az orvvadászat tovább virágozna, mivel az állatok farmokon történő tenyésztése nagyon drága, az erdőkben történő levadászásuk viszont elég olcsó.

Tavaly Wright csoportja és a Környezeti Nyomozóhivatal segített visszaszorítani a tibeti szertartásos ruházatnál a tigrisbőrök használatát, különösen azután, hogy a Dalai Láma felhagyott ezen gyakorlattal. Jelenleg a kínai kereskedők a bőrt és a testrészeket szuvenírként értékesítik. A kínai üzletemberek pedig otthonaikat díszítik velük - mondja Wright.

A kutatás során a csapatok rábukkantak egy tibeti szertartási sátorra, melyet 108 tigrisbőrrel fedtek be. A sátor tulajdonosai szerint a bőrök több száz évesek voltak, ám néhányukat lecserélték, ráadásul igen sok bőr teljesen újnak tűnt - mondja Nitin Desai szakértő.

http://www.hirado.hu/cikk.php?id=151387