A tudósok most egy különös selyemkészítő szerszámot fedeztek föl egy Costa Rica-i madárpóknál. A zebra madárpók (Aphonopelma seemanni) nemcsak az utóteste végén lévő szövőszemölcsökből bocsát ki selyemfonalakat, hanem a lábfejei végén lévő parányi, fúvókaszerű képletekből is. A kibocsátott anyag segíti a pókok megtapadását függőleges felületeken is.

„Teljesen meghökkentem, amikor fölfedeztük, hogy egyes pókoknak a lábukból is jön selyem” – mondta a kutatócsoport tagja, Cheryl Hayashi, a riverside-i Kalifornia Egyetemről. – „Ez a kutatás is jól példázza, mennyi fölfedezni való van még körülöttünk a világban.”

A madárpókok belsejében teljes gőzzel dolgozó selyemgyár üzemel. Az aminosavakból felépülő selyemfehérjéket különleges mirigyek termelik. A fehérjék vizes oldattal keverednek mielőtt áthaladnának a kanyargós csöveken, amelyek a madárpók utótestének végén lévő, szövőszemölcsöknek nevezett nyílásokhoz vezetnek. A szövőszemölcsök szelepek módjára szabályozzák a selyemszálak vastagságát. A madárpókok öt- esetleg hatféle selymet készítenek a különféle fölhasználásoknak megfelelően.

Újabb selyemtípus

Most újabb selyemtípussal bővült a választék. A stuttgarti Fémkutató Max Planck Intézet munkatársa, Stanislav Gorb vezette kutatócsoport tagjai arra késztették a zebra madárpókokat, hogy függőleges üvegfelületeken járkáljanak.

Amikor a pók kezdett lecsúszni, a nyolc lába végén lévő csövecskékből bocsátott ki selyemszálakat. A pányvák megakadályozták a pók leesését, és több tucatnyi vékony selyemszálból álló „lábnyomok” maradtak hátra az üvegen. A selyemszálak átmérője az emberi hajénak egy tizedét teszik csak ki.

A madárpókok lábfejét sok ezer mikroszkopikus szőrszál borítja, amelyek molekuláris erőket hoznak létre a felület és a pók lábfeje között. Emellett a lábfejen lévő karmok képesek belekapaszkodni a durva felületekbe, ezzel is növelve a tapadást.

A laboratóriumi séták folyamán azonban a zebra-madárpókok hanyagolták ezeket a tapadási eljárásokat, és helyettük selymet préseltek ki a lábfejeikből. A meghökkentő eredmények ma látnak napvilágot a Nature folyóiratban.

Mi volt előbb?

A selyem újonnan fölfedezett használata és termelése arra készteti a tudósokat, hogy eltűnődjenek, vajon mi volt a pókselyem eredeti funkciója. Azért alakult ki, hogy növelje a súrlódást, vagy ez a feladat csak a szövőszemölcsök kifejlődése után jelent meg, mintegy kiegészítésként?

Hayashi valószínűnek tartja, hogy a madárpók lábaiban lévő szövőmirigyek hasonlóak az utótestben lévőkhöz. A kutatók most e szövőmirigyeket veszik alapos vizsgálat alá.

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=7964&PHPSESSID=0578dbc39be275ecf84fc541d438fe99