A parlagfűvel nehéz elbánni. A növény a múlt század elején valószínűleg fertőzött vetőmaggal érkezett Észak-Amerikából Magyarországra. A domborzati viszonyok és a klíma kitűnő körülményeket biztosított ahhoz, hogy megtelepedjen, és ebben természetes ellenségei sem akadályozták, azok ugyanis a tengerentúl maradtak. Mára a 6 millió hektár mezőgazdasági terület 70 százaléka fertőzött parlagfűvel, ebből 700 000 hektár kifejezetten erősen fertőzött. - A gyomok ellen rovarkártevők bevezetése a biológiai védekezésbe kétélű fegyver - magyarázza Basky Zsuzsa, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, aki sikeres pályázatával 45 millió forintot nyert az EU-tól a GVOP keretében a parlagfű elleni védekezési módszer kifejlesztésére. - Amerikában előfordult, hogy egy kaktuszfaj ellen bevetett rovarkártevő három másik kaktuszt is megtámadott, köztük egy ritka, védett fajt - meséli. A behurcolt gyomnövényre akkor lehet viszonylag kisebb kockázattal idegen területről származó kártevőket "szabadítani", ha a kibocsátási területen nincs a célzott gyomnövénynek közeli rokona. A parlagfű és az egyik legfontosabb kultúrnövényünk, a napraforgó közeli rokonok, mindketten a fészkes virágzatúak családjába tartoznak. - Célul azt tűztük ki, hogy olyan parlagfüvet fogyasztó, Magyarországon előforduló rovarfajokat próbálunk felkutatni, amelyek alkalmasak arra, hogy jelentős kárt tegyenek a növényben, és visszaszorítsák a növény pollen- és magtermelését. Ezáltal csökkenthető lenne a pollenkoncentráció és az allergiások fellélegezhetnek - összegzi a projektet a kutató.

- Közel 7000 rovaregyedet fogtunk be, amelyek valamiképpen kapcsolatba kerültek a parlagfűvel - mondja Kiss Balázs, a projekt másik kutatója. - Ezek között mintegy ötven olyan fajt találtunk, melyek rendszeres fogyasztói, illetve károsítói a növénynek. Sajnos a parlagfüvet fogyasztó rovarok túlnyomó része közismerten számos egyéb növényt is fogyaszt és ezért gazdasági haszonnövényeinkre is veszélyt jelent, illetve számos esetben a parlagfüvön okozott károsodás nem elég súlyos a pollen-, illetve a magtermelés jelentős mértékű lecsökkenéséhez. Milyen rovar lenne alkalmas a biológiai védekezésre? Legyen könnyen tenyészthető és szapora, képes legyen a parlagfű jelentős károsítására, és megtelepedése ne jelentsen viszszafordíthatatlan kockázatot haszonnövényeinkre. Hosszú "bogarászás" után három levéltetűfaj bizonyult ígéretesnek: mindhárom faj súlyosan károsította a parlagfüvet, ennek következtében jelentősen csökkent a növények pollenkibocsátása. Noha némelyikük "ráfanyalodna" a napraforgóra, mivel közismert tagjai a hazai faunának, semmiképpen sem jelentenek új kockázatot a mezőgazdasági termelésben.

Basky Zsuzsa üvegházi körülmények között megfigyelte, hogy a sárga szilvalevéltetű károsította legjobban a parlagfüvet. Ezen túlmenően tápnövény választási kísérletekben ez a faj a parlagfüvet részesítette előnyben a napraforgóval szemben. - Nagyon örültünk, mert azt hittük, megtaláltuk a keresett parlagfűkártevőt. Ráadásul a levéltetvek könnyen tenyészthetők, a kibocsátandó szárnyatlan egyedek csak kis távolságokat tesznek meg, és amint megtalálják tápnövényüket, azon meg is telepednek. Az izolátor alatt végzett szabadföldi kísérletek eredményei azonban elmaradtak a várakozástól. A levéltetvek megtelepedtek, de a sárga szilvalevéltetű nem szaporodott olyan mértékben, mint az üvegházi vizsgálatok során. Feltehetően a faj számára nem volt kedvező az olyan hideg tavasz, mint amilyen az idei volt - mondja Basky Zsuzsa. - Reméljük, hogy a következő évben melegebb lesz, és az üvegházban kapott eredményeket a szabadban is megtapasztalhatjuk - ad perspektívát.

A jövőre befejeződő projekt nagy tanulsága, hogy egyetlen módszertől nem szabad megoldást várni. Bár Basky Zsuzsa rovarokkal foglalkozik, a kísérletek során felfedezte, hogy a parlagfüvet rossz időpontban kaszálják. A növényvédelmi hatóság június 30-ig türelmes azokkal a telektulajdonosokkal, akiknél virít a gyom, pedig ekkor a növény még növekedési fázisban van: így az kaszálás után akár derék magasságig is megnőhet. Paradox módon a nyár eleji kaszálással többet ártanak az allergiásoknak, mintha hagynák szabadon nőni a parlagfüvet. Ha egy hónappal később kaszálnának, sokkal kisebb növények fejlődnének újra, és akár 70-80 százalékkal kevesebb pollent bocsátanának ki.

http://www.nol.hu/cikk/421035/