A különbség Niger déli részén a Zinder tartományban a legszembetűnőbb, ahol a 70-80-as években teljesen lecsupaszodott tájakon ma 50-100 fa van hektáronként, és az akác fajtákhoz tartozó "ana" fák (Faidherbia albida) árnyékában más növények is megmaradnak - számolt be az eredményekről Chris Reij (Amszteradmi Szabadegyetem, Hollandia) a "Sivatagtól Oázisig" címen a nigeri Niameyben tartott szimpóziumon, melynek célja az volt, hogy megismertessék a bevált módszert a hasonló helyzetű szomszédos országok szakembereivel is.

A Szahara déli részén fekvő Száhel övezet a 70-es években kezdett igazán elsivatagosodni, amikor kivágták és tűzifaként elégették a fákat. Ma már tudják a parasztok, hogy védeni kell a fákat: azok környékén megjelennek más élőlények, s a szerves anyagoktól fokozatosan megjavul a talaj. A talaj eróziója is kisebb lesz, és az is kimutatható, hogy növényzet visszahat az éghajlatra: a fás vidékeken 10-20 százalékkal több a csapadék.tözésre használják a ritka esővizet.

Nigerben a 3 millió hektár kizöldült fás vidékből 2,5 millió hektárt ismét mezőgazdasági művelés alá lehetett vonni. Az országban több köles, cirok és zöldség terem, s remélhetőleg nem ismétlődnek meg a nagy éhínységek. A szimpóziumon 11 afrikai ország "Oázis" néven közös fásítási program indítását határozta el, s a programot nemzetközi kutatócsoportok is támogatják. A cél az hogy a Nigerhez hasonló helyzetben lévő országokban, például Maliban, Szenegálban vagy Burkina Fasóban is megkezdődjék a faültetés - adta hírül a The New Scientist című angol tudományos folyóirat online kiadásában.

http://www.hirado.hu/cikk.php?id=155681