Az arizonai sivatagban őshonos villás szarvú antilopok vagy más néven villászergék (Antilocapra americana) nőstényei például a háremüket jobban védő (féltékenyebb, gyorsabb, kitartóbb és figyelmesebb) hímeket részesítik előnyben.

John Byers (Lisette Waits egyetem, Idaho) és munkatársai Nyugat-Montanában, a "National Bison Range" vadrezervátumban fülcímkékkel látták el az ott élő villászergéket, 164 újszülöttön genetikai vizsgálatot (apasági tesztet) is végeztek, és több éves megfigyeléseikről az Amerikai Tudományos Akadémia Közlönyében (PNAS) számoltak be.

A vizsgálatokból kiderült, hogy az utódok 60 százaléka 15 hímtől származik, miközben a csordában háromszor annyi (45) hím élt. Az utódok sorsának követése során az is látszott, hogy a "népszerűbb" hímek tényleges genetikai előnyökkel rendelkeztek. Az első 15 hím utódai a másodosztályú hímekkel is megelégedő antilop mamák kicsinyeihez képest gyorsabban fejlődtek, több esélyük volt megérni a felnőttkort. A legjobb hímeket választó nőstények életükben átlagosan 5,15 utódot indítottak útjára, míg a többieknél az átlag csak 3,53 volt.

Az eredmények alátámasztják azt az elképzelést, hogy az evolúció olyankor is "megtanítja" a nőstényeket a jobb génekkel rendelkező pár kiválasztására, amikor ez nem jelent számukra közvetlen személyes előnyt, például biztonságot vagy javakat - írta a The New Scientist című angol tudományos folyóirat.





http://www.hirado.hu/cikk.php?id=157908