A fekete madarak hangos károgását halva az ember nem is gondolná, hogy a varjak az énekesmadár alkatúak közé taroznak, a rend legnagyobb testű képviselői. A 45 centiméteresre megnövő vetési varjak tollazata kékes fémfényű fekete.

Az öregek csőrtöve és torka kopasz, az ifjabbaknál az orrlyukak környékét serteszerű szőr borítja; ami csak később kopik ki, mikor a madár a csőrét a földbe mélyesztve kezdi szedegetni eledelét. A fiatalok tollazata is tompább színű.

A vetési varjak facsoportokkal, ligetekkel tarkított mezőgazdasági területeken élnek, magas fákon telepekben fészkelnek. Nevüket arról kapták, hogy a szántás idején nagy tömegekben bukkannak föl a földmunkát végző gépek mögött, hogy a kifordított rögökből kibúvó kártevőket, bogarakat összeszedjék. Megszállják az elboronált vetést is; ekkor fölszedik a felszínen maradt szemeket és a borona nyomán kivetett férgeket is.

A fekete varjú kedveli a tejes kukoricát és a gyümölcsöket is; de ezek elfogyasztásához nincs meg a kellő ügyessége, így nem sok kárt tesz bennük. Amikor az időjárás keményebbre fordul, a varjak serege gyakran a városokba, falvakba húzódik éjszakára, hogy védelmet találjon a fagyos szelek ellen; csupán napközben repülnek ki a földekre élelmet keresni.





http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=8151