Egy kísérlet során a New York-i Bronx állatkert három ázsiai elefánt nőstényének a karámjába két és fél méter magas, és ugyanilyen széles tükröt helyeztek el. A zoológusok azt tapasztalták, hogy az ormányosok alaposan tanulmányozták tükörképüket, többek között testüknek azokat a részeit is, amelyeket egyébként általában nem látnak. Ormányukat pedig ide-oda mozgatták, főként azért, hogy bele tudjanak nézni a szájukba.

A Happy nevű, 34 éves nőstény pedig ormányával többször is a homlokára festett fehér kereszthez nyúlt - márpedig azt csak a tükörben láthatta. A kutatók szerint az én tudattal való rendelkezés csalhatatlan jele, ha a csecsemő vagy az adott állat felismeri saját tükörképét.

Ráadásul Happy egy ugyanolyan, ám feje túloldalán elhelyezkedő láthatatlan, egész pontosan csak fekete fény alatt látható keresztre határozottan fittyet hányt. A kutatók a vizsgálatról a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóirat e heti számában számoltak be.

Abban, hogy a "próbát" (a homlokra festett kereszt megérintését) a három állat közül végül is csak egy állta ki, a kutatók nem találtak semmi rendkívülit, mert - mint emlékeztettek rá - az ilyen teszten gyakran a kísérleti csimpánzoknak is csak kevesebb, mint a fele "megy át".

A megfigyelések szerint egyébként az állatkert másik két elefántjának, Maxine-nak és Patty-nek a viselkedése szintén azt sugallta, hogy felismerték magukat a tükörben. Maxine például ormányát mozgatva szájába próbált benézni, illetve szintén ormányával a fülét húzogatva a fül mögötti, tükör nélkül nem látható területet vizsgálgatta.

A kísérlet során társas viselkedésre utaló jeleket egyik állat sem mutatott, azaz nem próbáltak kapcsolatot teremteni a tükörképükkel.

A kutatók szerint az én tudat lehet az alapja az elefántoknál megfigyelhető sokszínű társas kapcsolatoknak, valamint az altruista viselkedésüknek. Az elefántokról közismert például, hogy halottaikat lombokkal fedik be, és gyakran gyászolnak a tetem mellett. Előfordul, hogy a nőstények napokig is halott borjuk mellett maradnak. Sőt, egyes források szerint az elefántpopulációk a hordától távol, külön temetőt is fenntartanak.

Az állatok én tudatával kapcsolatos első vizsgálatot Gordon Gallup pszichológus végezte 1970-ben. Gordon akkor csimpánzokat vetett alá a tükör tesztnek, és a kutatás eredményeit nagyon meggyőzőnek nevezte. A pszichológus a mostani vizsgálattal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kísérletet minél több elefánttal kell megismételni, messzemenő következtetéseket csak akkor lehet belőle levonni.






http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=8159