A mikotoxin ősidők óta jelen van az ember életében, e természetes méreg hatását azonban sokáig nem ismertük.

A fontos emberi szerveket megtámadó, daganatkeltő anyagok ellen a lakosság nem tudja felvenni a harcot, a kormányzatnak fontos szerepet kell vállalnia a mérgek száműzésében. Az Országos Közegészségügyi Központban hétfőn megtartott fórumon közegészségügyi szakemberek, a hatóságok, az előállítók és a forgalmazók képviselői a gombák által okozott mérgezések elodázhatatlan felszámolását sürgették.

A mikroszkopikus gombák által termelt toxinok a legerősebbek közé tartoznak, többségük daganatkeltő hatású, hívta fel bevezetőjében a figyelmet dr. Szeitzné dr. Szabó Mária, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgatója. Utalt a 2004-es botrányra: az aflatoxinos fűszerpaprika az ellenőrzés ellenére "átment” az unió országain, a magyar hatóságoknak azonban sikerült a forgalomból kivonniuk a rendkívül súlyos mérget.

Sohár Pálné élelmezés- és táplálkozástudományi szakember elmondta: mikotoxin képződéséhez megfelelő hőmérséklet, oxigén, az élelmiszer bizonyos nedvességtartalma és a levegő kedvező páratartalma szükséges. A szennyeződés az élelmiszerlánc teljes hosszában – termőföld, raktározás, élelmiszer-ipari feldolgozás, forgalmazás – lehetséges. A növényi és állati termékekben jelen lévő, leginkább a májat támadó aflatoxin a legveszélyesebb. S bár a mi éghajlati viszonyaink nem kedveznek e méreg kialakulásának, az importáruk révén könnyen megbetegedhetünk.

Sohár Pálné szerint a pisztácia az első számú közellenség, a termék fokozott ellenőrzése indokolt. Már hazánkban is termelődhetnek viszont ochratoxinok. Ezek a vesére káros mérgek a gabonában és a gyümölcsben találhatók, egy testtömegkilogramm csupán 5 mikrogrammot tud elviselni belőle. Számos mikotoxint ismerünk még, amelyek valószínűleg rákkeltők.

A mikotoxinszintek csökkentésére ellenálló gabonafajok kikísérletezése, a helyes termelési és tárolási gyakorlat, az ellenőrzések hatékonysága szolgálhat. Kísérletek igazolják, hogy a mikotoxin akár 100-szor mérgezőbb lehet, mint a növényvédő szer, mondta Mesterházy Ákos egy szegedi gabonatermesztési kutatóintézet képviseletében. Szerinte a védekezés egyik módja: elkerülni a nagy toxintermelő fajtákat.

A kormányzatnak tudnia kell, hogy mind népegészségügyi, mind gazdasági szempontból fontos dologról van szó, válaszolta kérdésünkre dr. Szeitzné dr. Szabó Mária. Szükség van a határértékek szabályozására, a vizsgálatokra alkalmas laboratóriumok működtetésére, s nem utolsósorban pénz a vizsgálatokra.

A főigazgató hangsúlyozta az előállítók felelősségét, akiknek lehetőségük van az áruk vizsgálati bizonylatainak bekérésére. Az EU rendkívül erőteljesen foglalkozik a mi­ko­to­xin­kér­déssel: komoly előrelépésnek számít a speciális laborok felállítása, a megelőzést szolgáló uniós ajánlások, direktívák kimunkálása.

http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=840994