Kaliforniai kutatók most arra keresik a választ, hogyan képesek erre.

A császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) a legnagyobb testű pingvinek. A szó szoros értelmében megélnek a jég hátán is, az Antarktiszon költenek, itt töltik egész életüket. Táplálékukat a jeges tengervízből szerzik.

A Scripps Oceanográfiai Intézet munkatársai Paul Ponganis vezetésével tanulmányozzák a császárpingvinek életét. Speciális mérőműszerekkel meghatározták, hogy ez a faj egész különösen mélyre képes leúszni a tengerben egyetlen levegővel.

Kimutatták, hogy a legnagyobb mélység, melyet elérnek, 1800 láb, azaz mintegy 548 méter, és eközben 20 percen keresztül tartózkodnak a víz alatt. Embernél szabadtüdős merülésnél a legjobb eredmény 300 láb, azaz 91 méter.

A kutatók arra kíváncsiak, hogyan képesek a császárpingvinek elkerülni a dekompressziós betegséget valamint az oxigénhiányból fakadó eszméletzavart. Dekompressziós betegségnek (keszonbetegség) nevezik azt, amikor a merülés során a vérben felhalmozódott nitrogén a felfelé haladással együtt járó nyomáscsökkenés során buborékok formájában felszabadul a vérben, ezzel súlyos tüneteket, akár halált is okozva.

Hogyan csinálják?

A tüdővel lélegző állatok közül a cetek merülnek a legmélyebbre, de ismeretes, hogy náluk is előfordul dekompressziós betegség. A fókák, melyek a császárpingvineknél mélyebbre merülnek, teljesen kiürítik tüdejüket, amikor a legmélyebb pontra érkeznek, azonban a kutatócsoport szerint ez a pingvineknél nem valószínű, mert más szerkezetű a tüdejük.

Az oxigén szintje olyan alacsonyra süllyed a húszperces merülés közben az állatok szervezetében, ami embernél már nagyon súlyos rosszullétet, eszméletvesztést okozna.

Azt lehet tudni, hogy a fókák és a császárpingvinek vére egyaránt több oxigén szállítására képes, mint az emberé, mivel egyrészt a testméretekhez viszonyítva nagyobb mennyiségű, másrészt több hemoglobint (oxigénkötő fehérje) tartalmaz. A pingvinek izmaiban több mioglobin található, mint az emberében, ami jobb oxigénraktározási képességet is lehetővé tesz.

Ponganis és munkatársai igyekeznek megfejteni a császárpingvinek merüléséhez szükséges élettani feltételeket. Úgy vélik, ezek ismerete sokat segíthet a hosszú altatást igénylő műtéti beavatkozások és az aneszteziológia fejlesztésében.

 

 

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=8358&PHPSESSID=99020079809d2035165e54bacd713deb