Amennyiben Stefan Rahmstorfnak, a potsdami Klímakutató Intézet szakértőjének prognózisa beválik, a világtenger szintje még ebben az évszázadban 55, de akár 140 centiméterrel is megemelkedhet, szemben az eddigi előrejelzésekkel, amelyek 9-88 centiméteres növekedésről szóltak. A modell megbízhatóságát viszont maga a szerző is kétségbe vonja: szerinte ez csak egy feltételezés a sok közül.

Rahmstorf számítógépes modellje a 20. századi hőmérsékleti adatokon és a tengerszint változásán alapul. A modell szerint minél magasabb a hőmérséklet, annál gyorsabban emelkedik a tenger vízszintje. Az új eredmények azt mutatják, hogy az eddigi becslések jócskán alábecsülték a változásokat, ugyanis 1870 óta a világtenger szintje napjainkig mintegy 20 centimétert emelkedett.

Ha a 20. századra megfigyelt összefüggések a következő száz évre is helytállónak bizonyulnak, 2100-ra a világtenger vízszintje az 1990. évi érték fölött 0,5-1,4 méterrel lehet majd – írja a szakértő a Science tudományos magazinban megjelent tanulmányában.

Hatalmas eltérés a prognózisok között

Az ENSZ égisze alatt álló IPCC (International Panel on Climate Change) álláspontja szerint a globális átlaghőmérséklet 2100-ra 4,5 Celsius fokkal nőhet, amely a víz térfogatának növekedését okozva mintegy 43 centiméterrel emeli meg a világtenger szintjét. Az olvadó sarkvidéki jég, pedig tovább fokozza ezt a folyamatot.

Kilenc, 43 vagy 140 centiméter a század végére? „Az a tény, hogy különböző módszerekkel ennyire eltérő eredményt kapunk, azt bizonyítja, hogy jelenleg még mennyire bizonytalanok a világtengerek vízszintjének hosszú távú változására vonatkozó ismereteink és prognózisaink” – mondta Rahmstorf a Spiegel Online-nak. Szakértők szerint a bizonytalansághoz az is hozzájárul, hogy csak az elmúlt száz év adataival tudnak dolgozni, hiszen korábbról nem állnak rendelkezésre folytonos adatsorok.

A világtenger vízszintjének emelkedése egyike a globális klímaváltozás elkerülhetetlen következményeinek. Néhány ezzel kapcsolatos adat a földtörténet korábbi időszakából:

Hárommillió éve, a pliocénben a tengerszint 25-30 méterrel a mai fölött volt, miközben a hőmérséklet 2-3 fokkal haladta meg napjaink átlagát.

Habár a közeljövőben még nem fenyeget egy 30 méteres vízszintemelkedés, a pusztító tengeri viharok gyakoribbak lesznek a part menti térségekben, például Londonban, New Yorkban vagy más észak-atlanti part menti településen. Ugyanakkor egyes települések még ebben a században tartósan víz alá kerülhetnek.

„Nem annyira a középvízszint, inkább a nagyobb gyakorisággal és pusztítóbb erővel jelentkező, a partokra lecsapó vihardagályok jelentenek komoly veszélyt” – tette hozzá Ralf Weiße klímakutató, a Spiegel Online-nak adott interjújában. „A szárazföldet védő töltések nem bírnák ki a jelenleg prognosztizált nyomást, viszont mivel a vízszintemelkedés nem egyik napról a másikra következik be, fel lehet készülni rá.”


A Google Maps egyik munkatársa idén tavasszal elkészítette a Flood nevű elöntési térképet. A világtérképre felvitt tengerszint feletti magassági adatok alapján bárki megnézheti, hogy bizonyos tengerszint növekedés hol és milyen mértékű vízborítottságot okozna. A fent látható képen, amely a németországi Hamburg és Bréma térségét ábrázolja, a kékkel jelzett területek víz alá kerülnének, ha a világtenger szintje egy méterrel megemelkedne.

A modell hátránya, hogy nem veszi figyelembe az egyes helyi domborzati sajátosságokat, valamint a part menti töltéseket, de arra alkalmas, hogy szembesítse a tengerpart közelében lakókat, hogy csak milyen kevéssel a tengerszint fölött (esetleg alatt) laknak, és ennek milyen hosszú távú következményei lehetnek.

 

 

 

 

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=4&id=8434&PHPSESSID=1f6456df8bc7245bd67389dfce5f043d