Azt, hogy a tudomány úgy önmagától is elég fantasztikus, vagy inkább mondjuk azt, hogy a természet, például az is nagyszerűen jelzi, ha megpróbálunk válaszolni arra az apró kérdésre, hogy hogyan és egyáltalán miért öregednek a növények, vagy miért nem. Nemrégiben a Moszkvai Állami Egyetem egyik kutatója elmélkedett erről egy cikkben, amelyből az is kiderült, hogy bizony nincs egységes álláspont a növények öregedéséről, és van, vagy 300-féle feltételezés erről. A cikket furcsának, de elgondolkodtatónak találta Dudits Dénes, a Szegedi Biológiai Központ főigazgatója, akit Esti Judit hívott fel telefonon.

- Már a probléma felvetése is nagyon izgalmas, és talán azzal kéne kezdenünk, hogy mi a különbség az állatok és a növények fejlődési stratégiája között? Lényegében egy állati egyed fejlődése a születés előtti szakaszban többé-kevésbé befejeződik. A születés pillanatáig minden szerve kialakul, megvan a lába, az agya, megvan a gyomra, sőt megjelennek azok az őssejtek is, már a megtermekényítés utáni első osztódások során, amelyekből később az ivarszervek, illetve az ivarsejtek fognak kialakulni. Ezzel szemben a növény esetében az embriogenezis, az embrio fejlődés során nem alakulnak ki a szervek, hanem ezt úgy mondjuk, hogy az embrió fejlődést követő fázisban alakulnak ki a levelek, a különböző elágazások.

Még fontosabb ennél, hogy az ivarszervek is ezekből a vegetatív szövetekből és sejtekből alakulnak ki. Tehát ebből az következik, hogy egy folyamatos regeneráció, egy folyamatos fejlődés zajlik le, és nincsen behatárolva. A másik nagyon nagy különbség az, hogy a cica, ha úgy gondolja, hogy hideg van, vagy meleg van, akkor fogja magát, és elmegy egy másik helyre. Ugyanakkor a növény nem tud elszaladni. Tehát ahol kicsírázott, gyökeret növesztett és kihajtott, neki mindent ott, azon az egy helyen kell elviselnie, a mínusz 20 fokos hideget, vagy a 40 fokos meleget. Ennek megfelelően sokkal nagyobb ez a regenerációs képesség, hiszen, ha elfagy egy fának az egyik hajtása, akkor helyette fog nőni egy másik, ami a cica esetében semmiképpen nem történik meg. Ezért igazán nem értek egyet a cikknek ezzel a kicsit kiélezett szemléletével, hogy a növények esetében öregedésről beszéljünk. Nyilván van programozott sejthalál, amikor a sejtek egy olyan kémiai átprogramozáson esnek át, aminek a következménye, hogy elhalnak.

- Ugye itt most épp az az érdekes, hogy azt mondja, hogy vannak bizonyos típusú növények, amelyekben működik ez a programozott sejthalál, és vannak olyanok, amelyekben nincs ilyen.

- Én inkább azt a szempontot vetném fel, hogy a növényeknek a hormonjai azok, amelyek ezt az öregedési folyamatot alapvetően befolyásolják. Tehát az előbb említett sejthalál kialakulásában egy etilén nevezetű gázszerű hormonnak van nagy szerepe.

- Amivel érlelik a paradicsomot.

- Így van, és ezzel teljesen ellentétes hatású egy másik növényi hormon, az úgynevezett citokinin, ami fenntartja a sejtek osztódását. Tehát tulajdonképpen egy citokinin kezeléssel meg lehet hosszabbítani az életciklusokat, és ki lehet tolni az öregedési folyamatot. Például ezért nagyon érdekesek azok a kísérletek, amikor a citokinin szintézisért felelős enzimnek a génjét építik be a növényekbe. Ezek a transzgenikus, vagy GM növények, és ezek sokkal bővebb termők, és hosszabb ideig életképesek.

- Ezek egyébként termelődnek a növényben, az etilén is, meg a citokinin is?

- Igen, ezek a növény alapvető anyagcsere folyamatainak és fejlődésének a szabályzói. A másik ilyen család, ami szintén a sejtosztódásokat serkenti az úgynevezett auxinok, és ezeknek a koncentrációja kiemelten magas ott, ahol azok a sejtek termelődnek, amelyekből a növény egésze felépül. Majdnem az mondható, hogy az öregedési folyamat visszafordítható, ha mondjuk auxinnal, vagy citokininnel a sejteket osztódásra bírjuk. Végső soron, szemben a programozott sejthalállal, az osztódások aktivációja biztosítja azt, hogy a növények folyamatos növekedést tudnak mutatni.

- És a növény nem lehet daganatos?

- Ez is egy nagyon érdekes kérdés. Én ma úgy gondolom, hogy nem. Mesterségesen ki lehet alakítani rákos sejtburjánzáshoz hasonló folyamatokat, de ez nem azonos az embereknél és az állatoknál megfigyelt tumor ősfolyamatokkal. Az a két hormon, amiről beszéltem, túltermelődhet akkor, amikor egy talajbaktérium megfertőzi a szőlőt, és olyankor ilyen golyvás kinövést lehet látni a szőlőtőkéken. Hát ez tulajdonképpen egy ilyen auxin, citokinin túltermelésnek az eredménye, de ez igazán nem azonos a rákos sejtburjánzással. Mi is próbáljuk kutatni, megérteni azt, hogy a növényekben miért nincsenek rákos elváltozások. Az nagyon érdekes, hogy a sejtosztódásnak a szabályozásában sok olyan elem van a növényekben, ami mondjuk az emberi sejtek osztódásánál is megfigyelhető. Tehát úgy tűnik, hogy a sejtosztódás, és ezzel a fejlődés szabályozása is evolúciósan bizonyos pontokon konzervált. Tehát hasonló gének, hasonló fehérjék vesznek részt a szabályozásban, mert azért a sejtosztódás az egy alapvető funkciója a sejteknek.

http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=208158&rid=PVl6TQ==