A németországi Bremerhavenben lévő Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet két kutatója, Hans Pörtner és Rainer Knust az elevenszülő anyaangolnát (Zoarces viviparus) tanulmányozta. Az északi Wadden-tengerben élő halak nyáron nagyjából 20 °C-os vízben érzik jól magukat, de egy forró nyár után, amikor a vízhőmérséklet 25 °C-ra emelkedett, a halállomány szinte teljesen kipusztult.

A halak laboratóriumi vizsgálata után a kutatócsoport rájött, hogy az állatok szív- és érrendszere mondta föl a szolgálatot. Mivel a halak anyagcseréje magasabb hőmérsékleten felgyorsul, ezért több oxigénre van szükségük, de a szívük nem tud olyan gyorsan vért pumpálni, hogy ezt az igényt kielégítse.

Minden fajnál megvan az a rá jellemző hőmérséklet-tartomány, amelyen belül kényelmesen tud lélegezni. A Wadden-tenger anyaangolnái esetében a vízhőmérséklet átlépte ezt a felső határt. A halak nem szívesen távolodnak el túl messzire a természetes élőhelyüktől, így nem valószínű, hogy északra úsznának a hűvösebb vizekbe. A másik lehetőség viszont csak a fulladásos halál.

Először a faj legnagyobb egyedei pusztulnak el, mondja Pörtner, mivel egy nagyobb állatban több energiát fogyaszt a vérben oldott oxigén keringetése is, mint egy kisebben.

A helyzetet tovább rontja, hogy a melegebb víz kevesebb oldott gázt, így oxigént tartalmaz. Ráadásul a melegebb időszakok valószínűleg gyakoribbakká válnak a jövőben. A Wadden-tenger például 1,13 °C-ot melegedett az elmúlt 40 évben.

Tobias Wang, állatélettannal foglalkozó dán tudósra nagy hatást tett, hogy Pörtner ezzel az élettani magyarázattal hozta összefüggésbe a populációhanyatlással kapcsolatos megfigyeléseket. A német tudóssal együtt meg van győződve arról, hogy ez a mechanizmus nem csak az anyaangolna állományának csökkenését okozza, hanem sok más halfaj létszámának hanyatlását is előidézi.

Az anyaangolnának a túléléshez a jelenlegi élőhelyén magasabbra kéne „tolnia” a számára elfogadható hőmérsékleti tartomány felső értékét. Pörtner szerint azonban nincs erre utaló jel. „Talán hosszabb idő alatt képesek lennének alkalmazkodni, de a globális fölmelegedés jelenlegi sebessége nem teszi ezt lehetővé.”

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=8558&PHPSESSID=671c27a101cdd8f491465cc0f273ba6f