Az életben maradáshoz szükséges nagy energiaráfordítás megakadályozza, hogy szárazföldi emlősök tömege meghaladja az 1100 kilogrammos határt.

A kutatási eredmények új szemszögből világítják meg, hogy miért fenyegeti különösen kihalás réme a nagy ragadozókat. Rossz hír ez szegény jegesmedvéknek. Nemcsak a sarki jégtakaró olvad el alóluk, de a mai legnagyobb szárazföldi ragadozó ráadásul borotvaélen táncol az anyagcserét tekintve is: alig tudja megszerezni az 500–1000 kilogrammos tömege fenntartásához szükséges táplálékot, állítja Chris Carbone és a londoni Zoológiai Intézetben dolgozó munkatársai.

Méretük növekedésével a húsevő állatok evési szokásai szembeszökő változást mutatnak. „A 20 kilogramm alatti fajok igazán apró zsákmányállatokat fogyasztanak” – mondja Carbone. Jó példa erre a férgeket fogó borz. „A 20 kilogramm fölötti fajok drámai módon megváltoztatják a taktikájukat és nagyjából saját méretüknek megfelelő zsákmányt fogyasztanak – gondoljunk csak a gazellákra vadászó gepárdokra.”

Mi lehet ennek az oka? Kis zsákmányállatból rengeteg akad és könnyű is őket megfogni, de egy-egy példány a ragadozó fél fogára sem elég. A kutatók számításai szerint egy 14,5 kilogrammosnál nagyobb állat számára az időnkénti nagyobb lakoma már sokkal kifizetődőbb, mint az apró csipegetni valók után szaladgálás. A nagy ragadozók ugyan több mint kétszer annyi energiát égetnek el naponta, mint a kis húsevők, de az egyetlen nagy fogásból származó nagy kalóriamennyiség kárpótolja a nagy vadászokat.

A nagyság árnyoldalai

A nagy test fenntartásának energiaigénye azonban gyorsabban nő, mint az egyre nagyobb zsákmányállatokból származó energiabevitel. Nagyjából 1000 kilogrammnál húzható meg a határ, ahol a ragadozóknak ráfizetésessé válik a további növekedés, írja a kutatócsoport a PLoS Biology folyóiratban.

A növényevők, amelyeknek nem kell túl sok energiát pazarolniuk élelmük megszerzésére, jóval nagyobbra nőhetnek, mint a ragadozók. A növényevők tömegének felső határát 15 000 kilogramm körülire teszik. A Földön valaha élt legnagyobb emlősök a 30–10 millió éve élt, óriás zsiráfokra hasonlító, az orrszarvúakkal rokon Indricotheres csoportjába tartozhattak.

A ragadozó őshüllők jóval nagyobbra nőhettek, mint az emlősök. A Tyrannosaurus rex nagyjából 5000 kilogrammot nyomott, de a becslések szerint nem fogyasztott több energiát, mint egy 1000 kilós emlős.

A megtalált ősmaradványokból arra következtethetünk, hogy a nagy, heves vérmérsékletű állatok szenvedték meg elsőként a nehezebb időket. Valószínű, hogy azért vesztettünk el sok nagy ragadozót, például a rövidfejű medvéket és a kardfogú tigriseket, mert a nagy méret energiaköltségeit nem tudta fedezni a rendelkezésre álló zsákmány csökkenő mennyisége.

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=8635&PHPSESSID=ec9e361786bf2065290c83d7adc7280e