- 2700 forintos hektáronkénti árral holtverseny alakult ki a Verőce környéki vadászterületen. Számítottak ilyen magas összegre?

- Tulajdonostársaim nevében is mondhatom, nagyon örülünk ennek az eredménynek – mondta Zsemberi József, az erdőtulajdonosok képviselője. Nem számítottunk erre.

- Ezért az összegért önök azon kívül, hogy a vadászati jogot adják, mást adnak-e a vadásztársaságnak?

- Mi azt a szolgáltatást adjuk a vadásztársaságnak, azt a lehetőséget, hogy vadásszon ezen a területen, és természetesen segítjük őket az elkövetkező tíz éves ciklusban, hogy a tulajdonunkon vadásszanak, természetesen velünk egyetértésben. Mivel az országban elsőként csinálunk ilyen piaci alapon történő meghatározást, így igazándiból nem tudhattuk előre, hogy mekkora lesz a haszonbérlet licitált értéke.

Visszaigazolja az érdeklődés azt a történelmi pillanatot, hogy ettől az árveréstől kezdve úgy gondoljuk - földtulajdonosok meg vadászok is -, hogy teljesen más alapon alakul majd ki a vadászok és a tulajdonosok között a bérleti díj mértéke. Tehát a piac által diktált objektív feltételek fogják kimunkálni az ország más területén is a haszonbérleti díj értékét.

- Egyébként zökkenőmentesen zajlott a licit, nem voltak veszekedések, és lelkesen licitáltak-e a vadásztársaságok, tekintettel arra, hogy ilyenkor a földtulajdonosoknak és a társaságoknak teljesen ellentétes az érdeke?

- A licit ezer forintról indult és 2700 forintig ment száz forintos lépcsőkkel, tehát ez lelkesedést jelent. Előtte vita volt, de kulturált vita.


Korábban a vad tulajdonjoga és a vadászati jog is az államé volt

Eddig körülbelül 1300, márciustól körülbelül 2000 vadászterület lesz, miután február végén lejár az 1997-ben kezdődött első vadászati hasznosítási ciklus, amelyben kijelölték a vadászterületeket. A ’96-os vadászati törvény ugyanis kimondta, hogy a vadászati jog a földtulajdonhoz kötődik.

Korábban a vad tulajdonjoga és a vadászati jog is az államé volt. A vadászati jogot a földtulajdonosok a legtöbb esetben bérbe adják, többnyire vadásztársaságoknak.

Egy-egy ilyen társaságnak, például egy börzsönyi, körülbelül 6 ezer hektáros területen évente mintegy 18 millió forint a működési költsége, amiben benne van a hivatásos vadász bére és járulékai, a vadgazdálkodási tevékenység, így például a téli etetés, illetve a vadföldek művelésének költségei is. Emellett azokat a károkat is a vadásztársaságok térítik meg, amiket a vadak a mezőgazdaságban vagy az erdőkben, illetve baleseteknél az autókban tesznek, ha mindezeket a károkat bizonyíthatóan a vadak okozták.

A működési költségekhez tartozik a hektáronkénti haszonbérleti díj is, ami a földtulajdonosokat illeti meg. A vadásztársaságok tagdíjat is szednek. Ez alapesetben mintegy 10 ezer forint havonta.

A társaságoknak bevételt a külföldi és belföldi bérkilövők hoznak, ami jelentős bevétel, ha a vadászat sikerül. De az is megesik, hogy a szarvasbőgés vagy a téli vaddisznó-hajtás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A tagdíjakon túl a vagyoni hozzájárulás és a vadhús számít még bevételnek.

Az előző tíz éves ciklus lejártával a földtulajdonosoknak módjuk volt, illetve van eldönteni, hogy hol legyen a vadászterület tervezett határa, illetve, hogy megtartják-e vadászati jogukat vagy haszonbérbe adják, s ha igen, kinek, illetve mennyiért.

Az országban először az egyik földtulajdonosi közösség piaci alapon árverési felhívást tett közzé, hogy a Börzsöny kapujában fekvő nagyvadas vadászterületét, amely mintegy 4300 hektár, 2017-ig haszonbérbe adja. Az árverés győztese az a vadásztársaság, amely az egy évre jutó hektáronkénti legmagasabb haszonbérleti díjat fizeti.






http://www.radio.hu/read/211242/2007-01-19_22:08:54