Meghökkentő viselkedésforma halaknál
2007.01.27. 08:46
A halharcosok klubjának első szabálya: emlékezzünk arra, kit győztek le riválisaink. A második szabály: jegyezzük meg azt is, kitől kaptak ki. Egy új tanulmány szerint a halak megfigyelik vetélytársaik küzdelmeit, majd kikövetkeztetik, egymáshoz viszonyítva hol helyezkednek el a rangsorban.
|
A kísérlet
| A kísérletekben szereplő Astatotilapia burtoni afrikai bölcsőszájú halak számára létfontosságú, hogy föl tudják mérni vetélytársaik erejét, és ennek alapján eldönthessék, mikor harcoljanak, és mikor meneküljenek inkább.
A faj hímjei ugyanis vad küzdelmeket vívnak a territóriumokért a tavakban és a folyókban. A jó hely megszerzésének jutalma a bőséges táplálék és a szaporodási lehetőség.
A Nature folyóiratban megjelent mostani tanulmányból kitűnik, hogy nem kell minden halnak mindenkivel megverekednie a rangsor fölállításához, a halak pusztán megfigyeléssel is el tudják magukat helyezni a hierarchiában.
Azért, hogy kiderítsék, hogyan is történik mindez, a kísérleteket vezető Logan Grosenick és munkatársai az amerikai Stanford Egyetemről a következő elrendezést hozták létre. Egy halat – a megfigyelőt – egy középen elhelyezett, hengeres akváriumba tettek, ahonnan megfigyelhette a körülötte lévő akváriumokban zajló eseményeket.
A kutatók ezután egy sor „megbundázott” harcot rendeztek a többi hal között. Például stresszhatásnak tették ki az egyik halat, majd betették egy másik hal akváriumába, így biztos elvesztette a küzdelmet a „hazai pályán” lévő ellenféllel szemben. Az otthonában lévő hal üldözte és harapdálta a behatolót, az meg folyamatosan menekült.
|
Domináns hím
|
Miután a megfigyelő hal már látott egy csomó harcot, a kutatók letesztelték, hogy mennyire fogta fel a rangsorrendet.
A tudósok két olyan halhoz tették be a megfigyelő halat, amelyek egymás közti küzdelmét sosem látta, de a többiekkel való harcukat igen.
A megfigyelő majdnem mindig a rangsorban alacsonyabban álló hal közelébe úszott. Feltehetőleg minél távolabb a dominánsabb hímektől nagyobb biztonságban érezte magát.
E logikai következtetéseken alapuló viselkedés kialakulása igen hasznos, hiszen megóvja a halakat a fölösleges párviadaloktól. A kutatásvezető szerint valószínűleg elterjedt viselkedésforma lehet a legtöbb olyan fajnál, ahol rangsorrend figyelhető meg.
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=8695&PHPSESSID=72820a00f28f87f4ec5d5205054d70d2
|