Ez a hímekre olyan erős hatással van, hogy ész nélkül mennek a nőstényhez, hogy megtermékenyítsék. Ezt a felismerést használta fel a tudomány a védekezéshez.

Elsősorban a kártevők megfigyelésére, felszaporodásának a követésére és a védekezés időzítésére alkalmas módszerről van szó. A kártevők a fejlődésük során tojás, lárva, báb alak után a kifejlett egyed jelenik meg.

Ez elsősorban táplálékot keres, illetve sokkal inkább, a társát keresi, a hím a nőstényt, hogy azzal párosodva, egy új szaporodási ciklust indítson el, újabb nemzedék fejlődjön ki a kártevőből. Ezt a folyamatot, ezt a párkeresést elősegíti a nőstény egy különleges illatanyag, egy úgynevezett ivari csalogató anyag kibocsátásával, ezt hívják szexferomonnak. Ez a hímekre olyan erős hatással van, hogy azok nyílegyenesen mennek a nőstényhez, hogy megtermékenyítsék.

Ezt a felismerést használta fel a tudomány. Ezt a bizonyos ivari csalogató anyagot analizálták, és most már mesterséges úton is elő tudják állítani. A kártevőcsapdába egy kapszulát helyeznek, amelyből folyamatosan árad ez a csalogató illat, amelynek a hímek nem tudnak ellenállni, és rárepülnek.

Természetesen a kapszula maga nem fogja meg a hímeket, hanem köré kell helyezni egy ragacslapot vagy egy olyan gyűjtő edényt, varsát, amelybe a hímek beleesnek. Utána ott meg tudjuk őket számolni, és rögzíteni kell, hogy mikor kezdődött meg a hímek megjelenése a csapdában, mikor, milyen mértékben szaporodott fel a számuk. Tehát a csapda mindig többet, és többet fog, egész addig, amíg elér egy csúcspontig. Később pedig leszálló ág következik, amikor folyamatosan csökken a fogott egyedeknek a száma.

Két dologra mindenképp alkalmas a csapda. Megállapítható, hogy van-e az a kártevő a kertünkben, hogy az ellen védekezünk-e, amely ellen szükséges. Ez az ivari csalogató anyag annyira specifikus, hogy csak az ez kártevő faj repül rá. Tehát, hogyha arról van szó, hogy barackmoly veszélyezteti kertünket, akkor a csapdában csak barackmoly lesz, más nem repül rá. Ha keleti gyümölcsmolyról van szó, akkor az repül rá, és más nem, illetve hosszasan sorolni.

A másik, amire szolgál ez a csapda, hogy a védekezéseket nagyon jól lehet időzíteni. Amikor a legtöbbet fogja a csapda, attól kezdve, számíthatunk arra, hogy a párosodás megtörténik. A nyári időszakban a tojás és a lárva közötti időszak nagyon rövid, 3-4-5 nap. Tehát, hogyha a csúcsrajzást figyelembe véve időzítjük a permetezéseket 4-5-6 napra időzítjük, akkor nagyon nagy valószínűséggel a legjobb időpontban ott lesz a vegyszer a fánkon, a lombozaton ahhoz, hogy a kikelő lárvákat, elérjük a vegyszerrel és elpusztítsuk. Ez az időzítés rendkívül fontos, hiszen az éppen kikelt, kis lárvák a legérzékenyebbek a permetszerekre, így a legjobb hatást érjük el.

http://www.radio.hu/read/213685/rid/PWtqTQ==