Dinnyés András, a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont klónozócsoportjának a vezetője. Az ő véleményét kérdeztük.

Világszerte már több ezer klónozott szarvasmarha, juh, sertés létezik. Az elmúlt években volt egy önkéntes moratórium, mert a törvény nem tiltotta, hogy Amerikában ezek az állatok humán fogyasztásra kerüljenek, mindaddig, amíg nincs biztonsággal bevizsgálva a testösszetételük, a tejösszetétel, azaz, hogy eltérnek, vagy nem a hagyományos úton előállított állatoktól.

A hagyományos út jelenti a mesterséges termékenyítést, embrió mélyhűtést, egyéb technikákat is, amelyek már évtizedek óta működnek, és jól működnek a szarvasmarha tenyésztésben, sertéstenyésztésben.

A különbség az, hogy a klónozásnál nem tudtuk még, hogy ez mennyiben módosítja esetleg a gének működését, a szövetek összetételét. Most az eredmény az, hogy nem módosítja, tehát az amerikai hatóság indítványozza, hogy egy pár hónapos társadalmi vita után javaslatot tesz arra, hogy a táplálkozásban is szabadon felhasználható legyen a klónozott, nem genetikailag módosított, hanem egyszerűen csak klónozási módszerrel előállított állatoknak a teje, húsa. Illetve ezeknek az utódai szintén vágóhídra kerülhetnek.

A korábban felvetődött aggályok a klónozással kapcsolatban tévedésnek bizonyultak. Több ezer állat tej, illetve hús összetételét a lehető legrészletesebben megvizsgálták, és ezek alapján úgy tűnik, hogy az öregebben megszülető klónozott állattörténet nem igaz. Legalábbis szarvasmarhában, és más fajokban nem igaz.

Juhban még mindig dolgoznak rajta, de valószínűleg ott is mérési hiba volt, és nem valódi tudományos eredmény. Egyébként Dolly egy vírusfertőzést kapott, amiben minden már juh is elpusztult volna. De azóta már nagyon sok egyéb klónozott állatnál tudjuk, hogy gyakran vannak kisebb-nagyobb fejlődési rendellenességek. Tehát a klónozott állatok első generációja gyakran nem igazán egészséges.

Az utódgenerációk úgy tűnik, rendesen rendben vannak, tehát tulajdonképpen itt olyan állatokról van szó, amelyek sikeresen túlélnek,és nem különböznek lényegesen a nem klónozott állatoktól és úgy tűnik, hogy hús meg tejösszetételben meg egyáltalán nem különböznek.

Az a feltételezés sem igazolódott, hogy a klónozott állatokban a genetikai hibák felhalmozódnak. Ilyen típusú genetikai hibák a természetes szaporodásban is keletkeznek, és részben ez az evolúció egyik fontos eleme. Jelenleg úgy tűnik, hogy a klónozott utódokban nem kell ennél több hibával számolni. Jogosak ezek a feltételezések, de a gyakorlat nem igazolta, hogy ez problémát okozna.

A szarvasmarháknál a klónozás hatékonysága ma már 10 százalék körül van. Vannak olyan nagyon nagy értékű állatok, például egy rendkívül értékes bika, amelyet, különösen Egyesült Államokban, érdemes klónozni, és minél több spermát gyűjteni tőle mesterséges megtermékenyítéshez. Vagy egy nagyon nagy értékű bikát, húsmarhát így szaporítani, és utána eljuttatni a legelőkre, ahol még természetesen is szaporodnak, és akkor tényleg a csúcs állattal lehet fedeztetni a teheneket.

A legnagyobb értékű egyedeknek a spermáját használják jelenleg is a szarvasmarha tenyésztésben, és gyakran 50000 utódot nyernek egy bikától. Az egyik szerepe a klónozásnak, genetikai módosítás nélküli klónozásnak, tulajdonképpen egy újabb, úgynevezett asszisztált reprodukciós jellegű program. Hogyha genetikai módosítás is történik a klónozással összekapcsolva, akkor már egészen más szabályozások érvényesülnek.

	Dinnyés András

A jelenlegi terv az, hogyha genetikai módosítás nem történik, akkor nem kell majd megjelölni a klónozott termékeket, mondván, ha nincs eltérés, akkor ez nem számít újnak. Tulajdonképpen ez Európában is érvényes. Viszont az európai tenyésztő szervezetek, akik az amerikai konkurenciának nem igazán örülnének, lehet, hogy majd megpróbálják elérni azt, hogy mégiscsak kelljen jelölni a klónozott állatok termékeit, és akkor kvázi stigamatizálják az ilyen termékeket terméket. Az amerikaiak ugyanis előrébb állnak ezzel a technológiával.

http://www.radio.hu/read/213680/rid/PVl6TQ==