Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság 59. konferenciája előtt publikált tanulmány részletesen elemzi azt is, hogy a tengeri emlősök milyen nagymértékben szenvednek a klímaváltozás következményeitől. Ezek közé tartozik a tengerek vizének melegedése, a víz elsavasodása, a hideg életterek elvesztése és a bálnák egyik fő táplálékát jelentő tengeri rákok mennyiségének csökkenése.

A tanulmány szerint a bálnák és delfinek egy bizonyos mértékig képesek alkalmazkodni az új környezeti feltételekhez, "a klíma azonban olyan gyorsan változik, hogy előre nem látható, vajon a tengeri emlősök is képesek-e ilyen gyorsan változni. Pillanatnyilag abból indulunk ki, hogy sok bálnafajta nagyon érzékenyen reagál majd a változásokra,"- mondja Volker Homes, a WWF szakértője.

Ez mindenekelőtt az Északi- és Déli-sarkvidéken élő beluga és grönlandi bálna populációra érvényes: a klímaváltozás különösen e két területen érzékelhető erősen. Homes szerint a tengeri emlősöknek már most is számos fenyegetéssel kell együtt élniük, mert a tenger egyre szennyezettebb, a hajóforgalom pedig mind nagyobb lesz.

Naponta mintegy ezer delfin és bálna veszíti emiatt, valamint a vonóhálókban az életét. Kihalás fenyegeti az északi vagy másképpen atlanti simabálnákat, amelyekből összesen 300 példány él a vizekben.

A Természetvédelmi Világalap illetve a bálna- és delfinvédő szervezet azt követeli, hogy a bálnavadászattal foglalkozó testület mérje fel a klímaváltozás hatásait a tengeri emlősökre, és hozzon intézkedéseket védelmükbe.

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=9394&PHPSESSID=1dfc5431219804cd73daad63e7c6a04e