A most közzétett kutatási eredmények a legátfogóbb biológiai sokféleséget jelző indikátorok, s a vizsgálatot a Pán-európai Gyakori Madár Monitoring Rendszer (Pan-European Common Bird Monitoring Scheme - PECBMS) elismert kutatói - az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC), a brit Királyi Madárvédelmi Társaság (RSPB), a BirdLife International és a Statistics Netherlands által létrehozott együttműködés keretében - végezték.

Az adatokat 20 ország Európát átfogó fészkelő-madár felmérési programjai szolgáltatták az elmúlt 25 évből. Megállapították, hogy melyek azok az agrár élőhelyeken gyakori madarak, amelyek a probléma elszenvedői.

Európában 1980 és 2005 között a mezőgazdasági területeken élő madarak állománya átlagosan 44 százalékkal csökkent, így a felmért gyakori madárfajok közül ezen fajok szenvedték el a legkomolyabb állománycsökkenést.

Az összehasonlító index szerint a vizsgált összes gyakori madárfaj (124 faj) állománya 15 százalékkal csökkent, az erdei madárfajoké (28 faj) pedig 9 százalékkal ugyanebben az időszakban (1980-2005).

"A madarak megfelelő indikátorai a környezeti változásoknak - állományuk csökkenése az Európa-szerte érzékelhető természeti környezet degradációjának (pusztulásának) egyértelmű bizonyítéka." - jelentette ki Dr. Richard Gregory az EBCC elnöke, a brit Királyi Madárvédelmi Társaság monitoring kutatásainak vezetője.

Egyre kevesebb a mezei pacsirta és a mezei veréb

A jelentős állománycsökkenést mutató fajok listájára kerültek olyan közismert gyakori madárfajok, mint a mezei pacsirta (Alauda arvensis), a tövisszúró gébics (Lanius collurio), a sordély (Miliaria calandra), a bíbic (Vanellus vanellus) és a mezei veréb (Passer montanus) is.

Az európai madárvédelmi szervezetek a Közös Agrárpolitika (KAP) hathatós reformját követelik, az Európai Unió agrár-támogatási politikája vezetett ugyanis ahhoz, hogy a mezőgazdaság jelentősen intenzívebbé vált.

Habár ezt a nyomást az egymást követő reformok csökkentették, úgy tűnik, a KAP még mindig hátrányosan érinti a mezei madarakat és általánosságban az európai környezeti állapotot. Az új EU tagállamokban is csökkenő tendencia tapasztalható a mezőgazdasági területek madarainak állományaiban, bár ez a csökkenés jelenleg még kisebb mértékű.

"Bár az EU bíztató lépéseket tett a környezetvédelmi jogalkotás terén, a mezőgazdasági területeken - ami Európa területének csaknem fele - az idejétmúlt támogatási politika még mindig a fenntarthatatlan intenzív gazdálkodást ösztönzi, amíg az extenzív gazdálkodási rendszerek támogatása elmarad, aminek megléte létfontosságú a biológiai sokféleség és a vidéki lét megtartása érdekében." - mondta Brunner.

Csökken az erdei madárfajok állománya is

A vizsgálatok szerint az erdei madárfajok állománya szintén erős csökkenést mutat Európa szerte, 1980 és 2005 között az erdei élőhelyekhez kötődő madarak átlagos állománycsökkenése 9 százalék volt.

A kutatók rámutattak, hogy az erdei ökoszisztémák jóval lassabban reagálnak az őket érő változásokra, mint a mezőgazdasági területek, így az említett állománycsökkenés nagyon komoly figyelmeztetés lehet az ilyen területeken zajló folyamatokra, ezért további vizsgálatok elvégzését sürgetik, különösen a gazdálkodási rendszerek hatásainak tekintetében.
Az erdei madarak állománycsökkenése különösen kritikus szintet mutat Észak-Európa erdőségeiben, ahol e fajokat a roppant intenzív erdészeti gazdálkodás veszélyezteti.

Magyarország kedvező helyzetben

Hazánkban az MME által működtetett Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) szolgáltatja az adatokat az európai program számára, mely Közép-Kelet Európában elsőként adott lehetőséget a gyakori madárfajok állományváltozásának elemzésére. A közel ezer felmérő részvételével 1999. óta működő program jelenleg súlyos anyagi nehézségekkel küzd, az állami finanszírozás hiánya ill. elégtelen volta miatt.

Fontos megjegyezni, hogy hazánkban a mezőgazdasági élőhelyekre jellemző fajok többségénél az utóbbi 8 évben nem tapasztalható csökkenő tendencia, sőt több faj esetében növekedés feltételezhető. Az EU több tagországaiban jelentős csökkenést mutató, mezőgazdasági biodiverzitás indikátor értékek Magyarországon az 1999-2006. közötti időszakban stagnáló, állandó értéket mutatnak.

A 2003-2005. során tapasztalt csökkenés az erdei élőhelyeket jellemző index esetében mérséklődött, azonban a szignifikáns csökkenést mutató fajok között az erdei madarak nagyobb számban vannak, mint a más élőhelyhez kötődő fajok.

Biodiverzitás indikátor indexek Magyarországon 1999-2006 között

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=9543&PHPSESSID=bc54bd6c35b8187b8ddd462b54a0dfda