A húsevő növények rovarokat és más apró állatkákat ejtenek csapdába, és emésztenek meg. Ezzel a zsákmánnyal egészítik ki szűkös étrendjüket az általában tápanyagszegény talajon élő növények.

A legismertebb húsevő növény a Vénusz-légycsapója, de rajta kívül számos másféle ragadozó növény létezik. Ilyenek az Ázsia trópusi területein élő, Nepenthes nemzetségbe tartozó kancsókák, amelyek nektárral teli kancsókra hasonlítanak, bár pontosabb lenne nagy, emésztőnedvvel teli szájként leírni őket.

Aktív nyálka

Egészen mostanáig úgy vélték, hogy a kancsókákhoz csalogatott rovarok a zsákmányejtő szerv belső oldalának síkos felülete miatt nem tudnak kimászni, és megszabadulni a növénytől. A kancsóban lévő folyadékot egyszerű „nyálnak” gondolták, amely csak a zsákmány megemésztésében játszik szerepet.

Francia kutatók azonban fölfedezték, hogy ez a nyálka aktívan hozzájárul az áldozatok elfogásához is. Laurence Gaume, a Montpellier-i Egyetem biológusa és Yoel Forterre, a Marseille-i Egyetem fizikusa a Borneó őserdeiben élő Nepenthes rafflesiana kancsókából származó folyadékkal kísérletezett.

Nagy sebességű videofelvételekkel kimutatták, hogy a nyálkás anyagból menekülni próbáló legyek nagyon hamar mozgásképtelenné válnak. Úgy néz ki, hogy a halálos folyadékból kiváló ragacsos fonalak fogságába esnek.

A növényi nedv elasztikus állaga miatt a futóhomokhoz hasonlít. Minél hevesebben kapálóznak a rovarok a folyadékban, annál jobban csapdába esnek. Egyetlen esélyük lenne a folyadékból való szabadulásra, ha lassan mozognának, de a kancsóba pottyant rovarok pánikba esnek, ezért rendszerint erőteljesen vergődnek.

A kutatók feltételezése szerint mostani felfedezéseik más Nepenthes fajokra (legalább 86 növényfaj tartozik ide) is érvényesek. „Az emésztőnedv működésének és a viselkedéséért felelős molekuláknak az alaposabb megismerése hozzájárulhat a hasonlóan elasztikus folyadékok, például különféle nyálkák és a vér sajátosságainak jobb megértéséhez. Ez pedig fényt deríthet sokféle jelenségre, így a csigák és kagylók mászására vagy a hímivarsejtek mozgására a női ivarszervben” - mondta Forterre.

Akad még egy izgalmas rejtély. A kancsókákban egész életközösség él anélkül, hogy belecsúszna a nyálba. Így például különféle szúnyoglárvák táplálkoznak a törmelékből és gyorsítják fel a beesett áldozatok lebomlását. Egy karolópókfaj pedig egyenesen belemászik zsákmányért a folyadékba, majd minden baj nélkül kijön a kancsóka más állatokra nézve halálos ”tavából”. Gaume úgy véli, további terepi és laboratóriumi megfigyelések szükségesek ahhoz, hogy kiderítsük miként cselezik ki ezek az ízeltlábúak a kancsóka csapdáját.

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=10537&PHPSESSID=a64b6ea125f6a119a2953355e8932dc4