A hűtőegységek november 16-án léptek működésbe, hogy a mészkősziklába ágyazott, a felszíntől 120 méteres mélységben húzódó barlang hőmérsékletét a jelenlegi –5 Celsius-fokról –18-ra hűtsék.

A tervezők szerint ezután az állandóan fagyott talaj (permafrost) és a vastag fedőkőzet biztosítja, hogy a minták minimális energiafogyasztás mellett is fagyott állapotban maradjanak. A permafrost alsó része ugyanis sokkal lassabban melegszik, mint a levegő: egyes kutatók szerint még az elkövetkező 200 évre előrejelzett lehetséges klímaváltozás sem befolyásolhatja lényegesen a hőmérsékletét.

A hosszú folyosóról nyíló, betonfalú termek kialakításában a célszerűséget tartották szem előtt, ugyanakkor a háromszög alakú bejárat – sarkvidéki fényviszonyokkal összhangban lévő megvilágítása révén – kifejezetten esztétikus lesz.

A tervezők szerint a nyári napsütésben úgy ragyog majd, mint egy drágakő, télen pedig, amikor a tájat napi 24 órán át sötétség borítja, finoman váltakozó fényekkel világítják meg. A magbank várhatóan 2008. február 26-án lép működésbe, miután elvégezték a létesítményen az utolsó simításokat, s a felszíni egységek látványos, modern fémborítást kaptak.

A Norvégia és az Északi-sark közt félúton található sziget jóval biztonságosabb helyszín lesz a vetőmagok tárolására, mint a legtöbb eddigi hasonló létesítmény. Jelenleg világszerte körülbelül 1400 hűtött magtárolóban őriznek mintegy hatmillióféle növényi magot, sokuk azonban nincs kellő biztonságban: politikai zavargások, háborúk, természeti csapások fenyegetik őket.

Alapvető cél volt tehát, hogy legyen egy olyan globális tárolóhely, amelyben a világ összes magbankjában őrzött szinte mindegyik fajtából tárolnak példányt. A Spitzbergákon a 4,5 millió vetőmag között gyakorlatilag a Föld összes fajtájából őriznek majd mintát. A –18 fok pedig biztosítja, hogy az "ítéletnapi széfben", ahogy sokan nevezik, akár tízezer évig is eltarthatók legyenek a létfontosságú búza-, árpa-, borsó- és egyéb magvak.

http://www.karpatinfo.net/article53578.html