A gazdaság- és táplálkozástörténettel foglalkozó kutatók mellett sok agrármérnök is úgy tartja, hogy a termelékenységi, a hatékonysági és a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve az állattenyésztést egyértelműen előnyben kell részesíteni az élelmiszeripari növények termesztésével szemben.

Nem véletlen, hogy a 11-12. században Európában is felfedezték: adott föld- vagy erdőterületen nagyobb mennyiségű táplálékot lehet megtermelni, ha állatokat legeltetnek rajta vagy állati táplálékul szolgáló növényeket termesztenek, mintha élelmiszernövényekkel ültetik be. Nos, egyéb szempontokat is figyelembe véve ez a régi tétel sem állja már meg a helyét.

Részlet a Meatrixből

Ipari állattenyésztés – tetemes üvegházhatású gázkibocsátás

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által jó másfél éve készített tanulmány szerint a növekvő igényeket kielégítő ipari állattenyésztéshez köthető tevékenységek révén több üvegházhatású gáz keletkezik, mint a fosszilis üzemanyagok elégetésével működő szárazföldi, vízi és légi fuvarozás révén összesen.

A világ üvegházhatású gázkibocsátásnak a 18 százalékáért felelősek ugyanis a nagyüzemi állattenyésztéshez köthető tevékenységek, és még nagyobb ez az arány egyes speciális gázok esetében: míg az emberi tevékenységhez köthető metánkibocsátás 37 százaléka származik az állattenyésztésből, az ammóniakibocsátás ez az érték már több, mint 60 százalék. A FAO arra is felhívja a figyelmet, hogy a legelőhelyek sok helyen az üvegházhatású gázok hatását csökkentő erdőterületeket is veszélyeztetik.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a húsfogyasztás növekedési dinamikája nem fog alábbhagyni a következő évtizedekben: míg 1961-ben közel 71 millió tonna húst fogyasztottunk világszerte, 2007-ben ez a szám már elérte a 248 millió tonnát. Az előrejelzések szerint 2050-ben 500 millió tonna húst eszik majd egy év alatt a Föld lakossága.

Részlet a Meatrixből

Egyre több húst eszünk

Különösen figyelemre méltó, hogy a fejlődő világban az utóbbi húsz évben megduplázódott a húsfogyasztás. Ahogy gyarapodik egy állam, úgy növekszik a húsfogyasztás is. Ezzel összhangban növekedett az állattenyésztéshez használt földterületek aránya is: Földünk jégmentes szárazföldi területének közel 30 százalékát használják állattartási célokra, a mezőgazdasági művelés alá vont területekből már 70 százalékkal részesedik az állattenyésztés.

Nem túl vidám a kép a vízfelhasználás és a keletkező szennyvíz tekintetében sem: jelenleg a világ vízfelhasználásnak 8 százalékáért felelősek az állattenyésztéshez köthető tevékenységek, ám az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének jelentése szerint ez az arány a jövőben jelentősen növekedni fog. A folyók és állóvizek szennyezettségéhez is nagyban hozzájárulnak az állatok, ha trágyájukat nem megfelelő módon kezelik.

Részlet a Meatrixből

Az ipari állattartás veszélyeire (egyben a háztáji jellegű álltartás előnyeire) egyébként nem először hívják fel a figyelmet: nemrégiben egy igen ötletes kampány során a népszerű Mátrix című film állattenyésztési animációs feldolgozásával (Meatrix) figyelmeztettek arra, hogy a futószalagon gyártott hús milyen környezeti, gazdasági és egészségügyi veszélyeket rejt magában.

 
Meatrix II. >>

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=10969&PHPSESSID=d792cc66971c8b8856e4a9761ec3e901