Az Edinburgh melletti Roslin Intézet és a japán Nagojai Egyetem közös kutatócsoportja meghatározta, hogy miként hat a madarak agyára az évszakok változása. A tudósok rájöttek, hogy az agyalapi mirigy közelében lévő sejtek egy hormont bocsátanak ki a párzás előkészítésére.

A madarak ezután gyakrabban kezdenek énekelni, hogy magukhoz csalogassák a potenciális nemi partnereket. Eredményeikről a kutatók a Nature című folyóiratban számoltak be.

A Roslin Intézet munkatársa, Peter Sharp professzor a következőkben foglalta össze kutatásaik lényegét. „Noha már tudtuk, hogy az agy mely területét befolyásolja az évszakváltás, egészen mostanáig nem ismertük a folyamat pontos mechanizmusát. Most meghatároztuk az agyi aktivitás folyamatában tavasszal végbemenő változás egyik kulcselemét. Ez régebben lehetetlen lett volna, de a technikai haladás lehetővé tette számunkra, hogy több ezer gént megvizsgáljunk, így ki tudtuk deríteni, melyekre gyakorol hatást az évszakváltás.”

A kutatók a microarray néven ismert genomcsipet használták arra, hogy a japán fürj (Coturnix japonica) 28 000 génjét megvizsgálják. E géneket a rövid és a hosszabb nappaloknak megfelelő különböző hosszúságú megvilágítás után nyerték ki.

Fölfedezték, hogy az agy felszíni sejtjeiben lévő gének akkor kapcsolódtak be, amikor a madarak több fényhez jutottak. Ennek eredményeként a sejtek pajzsmirigy-serkentő hormont (TSH) kezdtek kibocsátani.

A kutatók azt tapasztalták, hogy a hormon – amelyet korábban a növekedés és az anyagcsere szabályozásával társítottak – közvetve arra serkenti az agyalapi mirigyet, hogy további hormonokat, ún. gonadotropinokat válasszon ki.

E hormonok hatására a madarak heréi megnövekednek, majd ennek következtében énekelni kezdenek, hogy párzásra alkalmas partnereket csalogassanak magukhoz.

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=11316