|
A varangyhal énekével próbálja elcsábítani a nőstényeket
2008.07.23. 08:12
 Igaz, ami igaz, éneke nem vetekszik a hajdani trubadúrok szerenádjaival, de a varangyhal mégis szívét lelkét beleadva énekel, hogy meghódítsa párját. Na jó, az ének kicsit túlzás, inkább zümmögés, de beválik, és a tudomány is érdekes dolgokat tudhat meg belőle.
Annak kiderítésével, miként hozza létre az állat idegrendszere a hangokat, a tudósok visszakövethetik, hogyan fejlődött ki a hangképzés a többi állatnál és az emberél.
Számos állat kommunikál hangokkal – a madarak csiripelnek, a békák brekegnek, a bálnák füttyögnek –, és a különböző gerincesek ideghálózatának összehasonlítása arra utal, hogy a hangképzés az ősi halaknál alakult ki, állítják a Science folyóiratban megjelent cikk szerzői.
A bálnák és a delfinek hangja jól ismert, de az emberek nagy része nem tud arról, hogy a halak is adnak ki hangokat, mondja Andrew H. Bass, a Cornell Egyetem neurobiológus és etológus professzora. „Nem állítom, hogy a halaknak nyelvük van vagy magasabb rendű agytevékenységet használnak a hangképzéshez, de egyes neuronhálózatok, az agyban lévő idegsejtek, nagyon ősiek.”
A beszéd kialakulásához vezető teljes idegrendszeri alap a halakban alakult ki sok száz millió évvel ezelőtt, állítja a professzor. A tudós a békahalak vagy varangyhalak (Batrachidae) lárváinak utóagyát tanulmányozta. Azért választotta ezeket, mert e halak felnőve nemcsak egyféle hangot tudnak kiadni.
„Hangjuk nem olyan összetett, mint az emlősöké vagy a madaraké; ez a kommunikáció legegyszerűbb típusa, de az idegrendszer hangok kiadásáért felelős részeit is jóval könnyebb tanulmányozni ezekben a halakban” – mondja Bass.
Hódítás és védelem
Bass csoportja a hangok két fő alkalmazási módját derítette föl. Az egyik az a zümmögés, mormolás, amellyel a hímek énekelnek, hogy a fészkükhöz csalogassák a nőstényt. Brass ezt a hangot a méhzümmögéshez vagy a motorzúgáshoz hasonlította.
A második típusú hang fenyegető jellegű, morgásra vagy dörmögésre hasonlít és a fészkelőhely védelmére szolgál. Ezzel kergeti el a hím a betolakodó többi hímet a területéről.
A tanulmányban leírt vokális idegek szerveződése hasonló a békák, a madarak és az emlősök vokális rendszeréhez, ami alátámasztja a közös ősi kialakulás elméletét. A tudósokra azonban még sok munka vár, míg megfejtik a hangképzés kialakulásának titkát és annak fejlődését a gerincesekben.
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=11986&PHPSESSID=762faa5c27c72c85a9a37b40478558b9
|
