Idén tavasszal új földikutya élőhelyet fedeztek fel kutatók Kelebia térségében. A három élőhelyfolton lévő populáció egyedszáma maximum kétszázra tehető. Az esemény egyrészt azért fontos, mert a mára igen ritkává vált védett fajunk teljes hazai egyedszáma mindössze 1000 körül mozog, így egy újabb, akár ilyen kisméretű populáció „felbukkanása” is számottevő. Tudományos szempontból viszont talán érdekesebb, hogy a kelebiai állomány esetében hazánkban eddig még nem ismert, új fajról van szó.

Fotó: Csorba Gábor

A nyugati földikutya (Nannospalax leucodon) fajcsoport elterjedési területe Törökország európai részétől a Balkán-félszigeten át Magyarországig, kelet-nyugati irányban pedig Odesszától az Alpokaljáig terjed, vagyis hazánk jelenti ezen rágcsálók elterjedésének nyugati és északi határát. Sokáig úgy tartották, hogy a Kárpát-medencei állomány egyetlen fajhoz tartozik. Ma már ezt számos vizsgálat eredményei cáfolják. A történet érdekessége, hogy ez a felvetés nem egészen új keletű. Már Méhelyi Lajos, a neves zoológus az 1909-ben kiadott A földi kutyák fajai című művében koponyavizsgálatok alapján több fajt különített el. Elméletét a kortársai és a későbbi nemzedékek is elvetették. Az elmúlt években a kisemlőskutatás számára (is) lehetővé váló széles körű genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy valóban nem egyetlen hazai fajról van szó – mondta lapunknak Csorba Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa.

A földikutyával kapcsolatos genetikai vizsgálatok 2005-ben kezdődtek, a Kárpát-medence állatvilágának kialakulását feltérképező átfogó program keretében. A kutatásban a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszéke, az Állattenyésztési Kutatóintézet, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei vesznek részt. Újonnan befogott egyedek, továbbá régebbi, preparált példányok genetikai vizsgálatával próbálják meg feltérképezni a hazai állományokat. Így konkrét képet kaphatunk arról, hogy hány földikutyafaj él valójában Magyarországon. A kutatás költségeinek előteremtése nehéz, ugyanis egyelőre nem áll rendelkezésre elkülönített állami forrás, viszont a labormunkákhoz szükséges vegyszerek igencsak megdrágítják a vizsgálatokat. A kutatás várhatóan még 2–3 évet vesz igénybe.

Csak hat élőhelyük ismert hazánkban

A genetikai adatok alapján az újonnan megismert állomány a Spalax montanosyrmiensis nevű, eddig csupán Szerbia egy kis területéről ismert fajhoz tartozik. Élőhelye jelenleg nem védett; a legnagyobb veszélyt a beerdősítés és a beszántás jelenti. A szakemberek remélik, hogy a közeljövőben létrejön a régóta tervezett Kőröséri Tájvédelmi Körzet, amely védelmet nyújtana az új földikutya élőhely egy részének.

„Nehéz megítélni, hogy a jelenlegi mintegy 1000 példányos hazai állomány sok-e vagy kevés, mert lassan szaporodó fajról van szó, vagyis a demográfiai változások lassan érvényesülnek. Mivel az elmúlt évtizedek állománynagyságáról csak durva becslések vannak, nehéz megítélni, hogy a jelenlegi állomány a „népességalakulás” mely stádiumában van. Lehet, hogy már ötven éve ekkora az egyedszám, de az is lehet, hogy csak pár éve csökkent ennyire” – tette hozzá a szakértő.

Fotó: Karsai Györgyi

A földikutya a 20. század közepéig rendszeresen felbukkant a tanyákon, kertekben, füves réteken, ezzel szemben napjainkban – a kelebiain kívül – már csak hat élőhelye ismert: a hajdúhadházi, a debrecen-józsai, a battonyai, a kistompapusztai, a kunadacsi területek és a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum.

Komoly gondot jelent, hogy élőhelyeik többsége nem védett. Míg a hajdúbagosi rezervátumot éppen a faj jelenléte miatt hozták létre, a Debrecen határában lévő populáció például csak helyi védettséget élvez, ami szakemberek szerint nem elég. Ezt bizonyítja az is, hogy a közelmúltban egy lakópark építése során megsemmisült a debrecen-józsai élőhely egy része. A nem túl rózsás helyzet ellenére még érik pozitív meglepetések a kutatókat. A kelebiai ugyanis az elmúlt két évben immár a második újonnan felfedezett földikutya élőhely. Mint arról a National Geographic Online korábban beszámolt, 2006-ban fedezték fel Kunadacsnál az addig ismeretlen földikutya populációt. Üröm az örömben, hogy a kunadacsi élőhely jövője sincs biztonságban, ugyanis a területet kettévágja az M8-as autópálya tervezett útvonala.

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=12207&PHPSESSID=52aba34fcd96c59d0ca6abce5f68bf43