A Magosz szerint az SPS- törvény nem a termelői kör többségének, hanem egy szűk nagytőkéscsoportnak az érdekeit szolgálja, ráadásul teljes jogbizonytalanságot teremt.

Az Országgyűlés által 2008. október 20-án elfogadott, az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről és működéséről szóló törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata jelenleg is tart. A kilenc hónapja húzódó eljárás ellehetetlenítette az SPS 2009. évi bevezetését. Az Európai Unió szabályai szerint az SPS rendszer bevezetését az áttérést megelőző év augusztus elsejéig be kell jelenteni a bizottságnak. Így a 2010-es bevezetéshez két hete maradt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM).

Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára szerint az SPS-törvény megteremti egy kiszámítható, egyes növény- és állattenyésztési ágazatok speciális helyzetét is figyelembe vevő, fennmaradásukat elősegítő támogatási rendszer kialakításának a lehetőségét. Véleménye szerint 2009-ben Magyarország elszalasztotta az SPS bevezetésének az esélyét. Szerinte ha az AB tovább késlekedik, akkor 2010 is az elvesztegetett lehetőség éve lesz. Kiemelte, hogy a termelők már felkészültek az SPS rendszer bevezetésére, és az agrár-közigazgatásnak is elég lesz öt hónap az átállásra. A MOSZ szakértői szerint nincs jogi akadálya, hogy a jövő évben életbe lépjen az SPS rendszer Magyarországon. A tizenöt agrárszervezet tegnap úgy döntött, hogy az Alkotmánybíróság késlekedése miatt annak székháza előtt fog demonstrálni szeptember elején.

Horváth Gábor utalt arra, hogy az Európai Unió tizenhét tagállamában már évek óta alkalmazott – és bizonyított – rendszer bevezetése stabilitást és kiszámíthatóságot hozna, hozzájárulhatna nemzetgazdasági szempontból is fontos állattenyésztési és növénytermesztési ágazatok fennmaradásához, azok leépülésének megfékezéséhez.

A MOSZ főtitkára szerint a stabil működési keretek között a termelők is nagyobb biztonsággal tudnak tervezni, beruházni, ezen keresztül a fogyasztók hosszú távú, biztonságos élelmiszer-előállításának a feltételeit megteremteni.

Márton István, a Húsmarha-tenyésztők, Marhahústermelők Országos Szövetségének elnöke létfontosságúnak nevezte az SPS 2010-es bevezetését, mivel szerinte a magyar állattenyésztés napjainkban elérte a második világháború utáni időszak mélypontját és soha nem volt ennyire kevés marha, sertés és baromfi hazánkban, ami oda vezetett, hogy a feldolgozó üzemeket nem tudják ellátni állattal, és importból kell azokat pótolni. "Nincs tovább hova visszavonulni a magyar állattenyésztésnek" – panaszolta Márton István.

Gráf József agrárminiszter elmondta: az új támogatási rendszer lényege éppen az, hogy a támogatások termeléstől történő leválasztása mellett a gazdák egy 2006-os bázist figyelembe véve 2013-ig évente garantáltan ugyanazt az összegű támogatást kapják, ami kiszámíthatóságot jelent. Ezért a gazdáknak csak azt kell vállalni, hogy piacképes árukat állítanak elő. Ez lehetőséget teremt, hogy a következő három évben megerősödjön a magyar agrárium annyira, hogy versenyképes lehessen a EU és a világ piacán.

Elmondta, hogy a jelenleg működő területalapú támogatásban, a SAPS rendszerben a nemzeti forrásból finanszírozott ágazatspecifikus forrásokat fokozatosan le kell építeni, így leszűkül a differenciálás lehetősége, míg az SPS lehetőséget ad ennek továbbvitelére. Emlékeztetett arra, hogy az SPS-t tizenöt régi és két új tagállam már bevezette.

A miniszter figyelmeztetett arra, hogy az augusztus elsejei Brüsszel felé történő bejelentésnek az a veszélye, hogy az SPS január elsejei bevezetésének szabályait egy évig nem lehet módosítani.

"A döntés felelőssége az enyém. Ha az AB alkotmányellenesnek minősíti az SPS-törvény valamely részét, akkor le kell mondanom miniszteri tisztségemből" – hangsúlyozta Gráf József. Ám véleménye szerint az igazi veszélye az SPS körüli huzavonának az, hogy Magyarország eleshet a jövőre esedékes 860 millió eurós agrártámogatás jelentős részétől, így az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer és a területalapú támogatás közötti pad alá eshet. "A választás tétje valójában az, hogy a biztos SAPS-t kockáztassam-e a bizonytalan SPS-ért" – mutatott rá az agrárminiszter. Magyarországnak lehetősége kínálkozik arra is, hogy kérje az Európai Uniótól: augusztus elseje helyett szeptember elsejéig dönthessen az SPS januári bevezetéséről. Ezt Magyarország meg is teszi.






http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=173350

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés