A jégverés jelentős kárt okozott a szántó, a gyümölcs, a szőlő és a kert művelési ágú területeken. Milyen segítségre számíthatnak a jégkárt szenvedett gazdák?

Nem tudok megnyugtató információkkal szolgálni: a biztosítók ugyan elkezdték a kárbecslést, de mivel ez több ütemben zajlik, a gazdák csak a végleges kárbecslés után jutnak pénzükhöz. Problémát jelent, hogy a kárbecslés gyakran nem objektív, illetve hogy 100%-os kár esetén is furcsa játék zajlik a gazdákkal.

Az még csak érthető volna, hogy a jég által elvert termény betakarítási költségeit (szárítás, szállítás) nem akarja megtéríteni a biztosító, de az érthetetlen, hogy a természeti csapás által okozott többletköltséget – úgymint tárcsázás, gombaölő szerrel való védekezés – sem hajlandó figyelembe venni. Továbbá súlyos gond, hogy gazdáknak tartaniuk kell a hatóságoktól, hiszen az elvert területen nem vagy alig megoldható a parlagfű elleni védekezés. Azok az őstermelők pedig, akik nem léptek be a Kárenyhítési Alapba, semmilyen kártérítésre nem számíthatnak.

Az aratási szezonban nem lehet figyelmen kívül hagyni a gabonaárak kérdését. Hogyan érinti az alacsony gabonaár a gazdákat?

Valóban nagy problémát jelentenek a meglehetősen alacsony gabonaárak, ezért javasoljuk a piaci zavarok enyhítésére bevezetni a védőárakat. Ez az ár az önköltségből és a további működéshez szükséges nyereségből tevődne össze. Gazdák elmondásából tudom, hogy az alacsony áron túlmenően a jégverés nyomán kikelt friss zöld növényzet is nehezíti az aratást, mert megnő a gabona nedvességtartalma. Szárítóba kellene vitetni a terményt, de ezt a gazdák jelentős része a jelenlegi energiaárak mellett nem engedheti meg magának.

Milyen egyéb problémákkal kell szembenézniük a gazdáknak?

Noha a felvásárlási ár tendenciózus csökkenést mutat, nem így a kész élelmiszertermékek ára. Ez azt a problémát veti fel, hogy vagy fel sem vásárolják a terményt, vagy igen alacsony áron. A jelenlegi kormányzat által képviselt támogatási rendszer egyáltalán nem oldja meg a problémákat, hiszen ez a rendszer kifejezetten hátrányos a kis- és középgazdaságoknak. A globális felmelegedés hatásainak kivédésére pedig víztározókat kellene építeni, hiszen az öntözés révén csökkenthető a mezőgazdaság kiszolgáltatottsága. Az Alföld elsivatagosodása miatt pedig felértékelődnek a somogyi földek, ami lehetőséget és felelősséget is rejt magában.

Milyen módon lehetne javítani a gazdálkodók helyzetén?

Tekintve, hogy az alacsony felvásárlási árak és az emelkedő költségek mellett nem tervezhető a mezőgazdaságból élők számára a jövő, ezen a kiszolgáltatottságon kellene változtatni. Fontos lenne a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező magyar élelmiszer- és feldolgozóipar újjáélesztése, valamint az, hogy ebben a termelők egyben tulajdonosok is legyenek.







Forrás: sonline.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés