Az elmúlt öt évben ugyanis folyamatosan csökkent mind az ellenőrzött területek nagysága, mind a vállalkozások száma – tudtuk meg Roszík Pétertől. A hazai biogazdálkodás 95 százalékát ellenőrző Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője a visszaesést annál szomorúbbnak tartja, mivel Magyarországon rendelkezésre állna elegendő munkaerő, kellő szaktudás, ráadásul az ország talaja sem annyira szennyezett, mint Nyugat-Európában.

Roszík Péter a stagnálást két okra vezette vissza. „Az Európai Unióban az ökogazdálkodást szabályozó két rendelet bőven elég lett volna, ehelyett a magyaroknak egy 190 oldalas bonyolult és átláthatatlan szabályozásnak kellett megfelelniük ahhoz, hogy a 2004-től kezdődő ötéves támogatási periódusban működjenek” – magyarázta. Példaként említette, hogy ugyanazon gazdálkodó nem folytathatott egyszerre bio- és hagyományos termelést. „A most induló ötéves ciklus szabályozásából szerencsére sok ilyen bosszantó elem kikerült” – tette hozzá. A kis aktivitást másfelől a hírverés hiányával magyarázta Roszík, aki szerint a minőségi termékek promóciójára szánt forrásból Magyarországon nem jutott biotermékekre.

Pedig az egészséges életmód hívei vagy a speciális diétákra kényszerülők körében nálunk is népszerűek ezek az élelmiszerek. Még a válság sem nagyon érintette a hazai piacot: vagy nem annyira árérzékenyek a fogyasztók, vagy áldozatok árán, de előteremtik a drágább, ám számukra szükséges termékek árát – tudtuk meg.
A hazai biogazdálkodóknak nem csak ezért jobbak a túlélési esélyei társaikéinál. Exportra – elsősorban az EU-ba, Svájcba, illetve az Egyesült Államokba – szállítják termelésük 80-85 százalékát. Hagyományos piacukon Roszík Péter szerint lassan viszszarendeződik a válság előtti helyzet, a fő különbség annyi, hogy míg eddig teljes gazdaságok állományát „vásárolták be”, most kisebb tételekben talál vevőre a termék.

A biotermékek népszerűségét erősíti meg a World Watch Institute most kiadott jelentése is. A tanulmány szerint 2007-ben világszerte 32,2 millió hektáron zajlott biogazdálkodás. Ez öt százalékkal több az előző évinél, és 118 százalékos növekedést jelent az ezredfordulóhoz képest. Figyelemre méltó azonban, hogy ez a terület alig harmada annak, amelyen genetikailag módosított növényeket termesztenek, illetve a Föld összes termőföldjének alig egy százalékát teszi ki. Az ellenőrzött területek kétharmada fejlett országban található, míg a termelők majdnem fele Afrikában működik.

A bioélelmiszerek világszerte 46 milliárd dolláros forgalmat generáltak 2007-ben. Ennek 54 százaléka az EU-ban realizálódott, a tagországokban az élelmiszer-eladás 4-6 százaléka származott ökológiai gazdálkodásból. A fennmaradó rész majdnem egésze (43 százalék) az Egyesült Államoké, ott az élelmiszerek 3,5 százaléka származott ökogazdálkodásból. Jelentős részüket már valamelyik élelmiszer-óriás (például a Kraft, a General Mills, a Heinz vagy a Kellog’s) forgalmazta.

Az Európai Unió fő agrárérdekképviseleti szervezete, a Copa-Cogeca biotermelői csoportjának vezetője szerint azonban komolyabb fellendülést nem a bioélelmiszerek még nagyobb népszerűsége hozhat, hanem a növényvédő szerek gyártásához nélkülözhetetlen kőolaj árának újbóli növekedése.

Az EurActivnak nyilatkozó Heino Graf von Bassewitzhoz hasonlóan növekvő potenciált lát ebben a gazdálkodási formában a TP Organics is. A kutatóintézet friss tanulmánya szerint a növekedés kulcsa a produktivitás növelése, illetve a hozamstabilitás megteremtése lehet – jelenleg ezt a két dolgot tartják a fő gyengeségének. Fő erényét pedig abban látják, hogy a biodiverzitás a klímaváltozáshoz jobban igazodó terményeknek kedvez.









Forrás: vg.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés