A császárpingvinek bámulatosan mélyre merülnek egyetlen levegővel, eközben végig eszméletüknél maradnak, és a keszonbetegség sem fenyegeti őket. Kaliforniai kutatók most arra keresik a választ, hogyan képesek erre.
A császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) a legnagyobb testű pingvinek. A szó szoros értelmében megélnek a jég hátán is, az Antarktiszon költenek, itt töltik egész életüket. Táplálékukat a jeges tengervízből szerzik.
A Scripps Oceanográfiai Intézet munkatársai Paul Ponganis vezetésével tanulmányozzák a császárpingvinek életét. Speciális mérőműszerekkel kideríteték, hogy ez a faj egész különösen mélyre képes leúszni a tengerben egyetlen levegővel.
Kimutatták, hogy a legnagyobb mélység, melyet elérnek, mintegy 548 méter, és eközben 20 percen keresztül tartózkodnak a víz alatt. Embernél szabadtüdős merülésnél a legjobb eredmény 91 méter.
A kutatók arra kíváncsiak, hogyan képesek a császárpingvinek elkerülni a dekompressziós betegséget valamint az oxigénhiányból fakadó eszméletzavart. Dekompressziós betegségnek (keszonbetegségnek) nevezik azt, amikor a merülés során a vérben felhalmozódott nitrogén a felfelé haladással együtt járó nyomáscsökkenés során buborékok formájában felszabadul a vérben, és ezzel súlyos tüneteket, akár halált is okozhat.
Hogyan csinálják?
A tüdővel lélegző állatok közül a cetek merülnek a legmélyebbre, de ismeretes, hogy náluk is előfordul dekompressziós betegség. A fókák, melyek a császárpingvineknél mélyebbre merülnek, teljesen kiürítik tüdejüket, amikor a legmélyebb pontra érkeznek, azonban a kutatócsoport szerint ez a pingvineknél nem valószínű, mert más szerkezetű a tüdejük.
Az oxigén szintje olyan alacsonyra süllyed a húszperces merülés közben az állatok szervezetében, ami embernél már nagyon súlyos rosszullétet, eszméletvesztést okozna.
Azt lehet tudni, hogy a fókák és a császárpingvinek vére egyaránt több oxigén szállítására képes, mint az emberé, mivel egyrészt a testméretekhez viszonyítva nagyobb mennyiségű, másrészt több hemoglobint (oxigénkötő fehérjét) tartalmaz. A pingvinek izmaiban több mioglobin található, mint az emberében, ami jobb oxigénraktározási képességet is lehetővé tesz.
Ponganis és munkatársai igyekeznek megfejteni a császárpingvinek merüléséhez szükséges élettani feltételeket. Úgy vélik, ezek ismerete sokat segíthet a hosszú altatást igénylő műtéti beavatkozások és az aneszteziológia fejlesztésében.
A császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) a legnagyobb testű pingvinek. A szó szoros értelmében megélnek a jég hátán is, az Antarktiszon költenek, itt töltik egész életüket. Táplálékukat a jeges tengervízből szerzik.
