A szakembert a Japánba exportált "hamis mangalicahús" körüli botrány okairól és következményeiről faggattuk.

Mitől mangalica a mangalica?

"Egy sertést akkor nevezhetünk mangalicának, ha a tenyésztési szervezet elismeri a fajta tagjaként, és annak nevezteti. Tehát bármennyire mangalicának tűnő, göndörszőrű mangalicasertésről van szó, igazolás híján nem kerülhet forgalomba mangalicaként" - szögezi le Tóth Péter. Bár a tanúsítvány szükségességét két FVM rendelet is előírja, a kiskunfélegyházi székhelyű Hungary Meat Kft. háromszáz kilogramm "mangalicahúst" dobott piacra Japánban származási igazolás nélkül, ráadásul jóval a piaci ár alatt; állításuk szerint véletlenül. "Azt mondják, hogy a cég olasz tulajdonosa, Piero Pini nem volt tisztában a tanúsítási mechanizmus létével és szigorúságával. Persze később - miután kitört a botrány - megkerestek a Hungary Meat-től, ám a tanúsítvány utólagos kikérése - még ha a vállalat kap is fennmaradási engedélyt mangalicáira - nem korrekt magatartás" - nyilatkozta lapunknak az elnök.

Szerinte a jelenlegi esetben nem a Japánba került "ismeretlen eredetű" hús, hanem az általa keltett piaci zavarok, a piaci árak letörése és a magyar közösségi marketing, valamint a mangalica imázsának rombolása okozza a legfőbb problémát.

Ollózott prospektussal "támadtak"

"Ilyen súlyos, piaczavaró esetre eddig még nem volt példa. Jóllehet, Magyarországon nagyon sok, mangalica névvel ellátott, igazolatlan eredetű kistermelői hús van forgalomban, ezeknek nincs nemzetgazdasági jelentőségük". Igazi botrány abból kerekedett, hogy a Hungary Meat japán vevője - aki egyébként több ezer tonnát szokott rendelni hagyományos sertésből, Piniéktől - a normál sertésnél valamivel magasabb áron, ám jóval a mangalica nemzetközileg elfogadott árszintje alatt, korlátlan magyar alapanyagbázist hirdetve indított országos méretű akciót.

Megkeresték a Pick, illetve a többi, mangalicában érdekelt cég partnereit, és jóval áraik alá ígértek. Ezzel - amellett, hogy a Pick Szeged óriási gazdasági sérelmet szenvedett el - a mangalica nehezen kiépített imázsát, jó piaci árát is rombolták, éppen akkor, amikor a Picknek sikerült kiépítenie japán piacát. "Nem elég, hogy tizedáron kínálták terméküket, még a Pick japán vevőinek küldött prospektusokat is innen-onnan - egyebek mellett az én vállalkozásom honlapján található, saját sertéstelepemen készült képekből és a Pick anyagaiból - ollózták össze" - sorolja a problémákat Tóth Péter.

Termékgyártási normatívát sürget a MOE

A szakember szerint a hasonló esetek egy mangalica termékgyártási normatíva elkészítésével megelőzhetőek volnának. "Legalább tíz éve kezdeményeztem, hogy a nyugat-európai országokban már létező, úgynevezett őshonos termékgyártási normatívák mintájára, hazánkban is készüljön egységes szerkezetű mangalica termékgyártási normatíva. Ez az élő állatoktól, a génbanktól egészen a fogyasztóig egységes szerkezetben határozná meg, hogy mely hatóságoknak konkrétan mi a dolguk, és milyen szankciókat von maga után a szabálytalankodás" - magyarázza az elnök. Ezt korábban azért nem készítették el egyetlen őshonos állatfajtára sem, mert egyiknek sem volt piaci súlya. Most azonban már időszerű volna a szabályozás, hiszen több tízezer mangalica van Magyarországon, és komoly külföldi piacokon értékesítik a terméket.






Forrás: origo.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés