Szelektív válogatás alapján született meg ez az új alfaj, ami már hazai és európai fajtavédelmi oltalom alatt áll" - mondja kérdésünkre Németh Jenő, a Salix alba Express megalkotója. "Ellentétben a konkurens külföldi fűzekkel nem bokor, hanem fa alakú, ami számos előnyt hordoz magában. Kevesebb gondozást igényel, ugyanis a lombkorona már a második évtől összeér, így a sorok közti gyomirtás feleslegessé válik."

Szintén a faalakúságának köszönhetően nem csak rövid, két-három éves vágásfordulójú aprítéktermelési célú ültetvények létesítésére alkalmas, hanem négy-hat éves termelési ciklusok alkalmazása mellett húsz-huszonöt cm-es hengeresfa előállítására is. Az utóbbi formát kevesen preferálják a viszonylag hosszabb megtérülési idő miatt. Az Express fűz fajtaminősítő (DUS) vizsgálata még jelenleg is tart a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) Monorierdőn lévő kísérleti telepén. A telepen jelenleg legalább tíz bejelentett, energiaültetvény létesítésére engedélyezett fűz fajtát vesz górcső alá a hivatal, köztük a vezető svéd és lengyel fajtákat is.

Németh Jenő úgy tapasztalja, hogy a gazdák többsége kiábrándult az energiaültetvényekből. "Korábban az erős svéd propaganda hatására, az általuk nemesített fűz kezdett elterjedni hazánkban is, miután az energiafű és később az energianád nem hozta a várt eredményt. A magyarországi klímán a svéd fűz nem teljesített úgy, ahogy azt sokan várták, így felhagytak a telepítésével."

Ezek ellenére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) októbertől újra meghirdeti az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott energiaültetvény telepítését támogató pályázatát. A vissza nem térítendő támogatás mértéke hektáronként kétszázezer forint, amihez évente ötvenezer forint terület alapú normatív támogatás, illetve negyvenöt euró kiegészítő támogatás igényelhető. A szakember szerint ez összeg fedezi a telepítést, viszont a talaj előkészítéstét már nem.

"Egy hektár nagyjából háromszázötvenezer forintból ültethető be, amiből százezer forintot emészt fel a talajlazítás, gyomirtás, és maga az ültetés. Egy hektárra körülbelül tíz-tizenötezer dugvány kerül, egymástól negyven-negyvenöt centiméter tő-, illetve száznyolcvan-százkilencven centiméter sortávolságra. Célszerű betartani ezeket az arányokat, mert így a sorok között elfér a traktor, és aratáskor a kombájn is."

"Egy-két hektárnyi energiafűz egy kisebb állattartó gazdaság fűtését biztosíthatja, de az ideális ültetvényméret legalább ötven hektár." Akik mégis kis terület beültetésén gondolkodnak, azoknak Németh azt ajánlja, hogy keressenek a környékben már létező energiaültetvényt, s próbáljanak összefogni, így a gondozás és aratás költsége eloszlik."

Moór András, a Pannon-Pellet Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta: az élőnedves faaprítékot ország szerte tízezer forintos átlagáron vásárolják fel a pelletgyártó, illetve brikettáló üzemek. A nagykanizsai székhelyű vállalkozás évente tizenötezer tonna fahulladékot dolgoz fel, amiből szárítás után erőművekben és házi tüzelőberendezésben felhasználható energiahordozót gyárt. Az ügyvezető tájékoztatása szerint jelenleg nagy a kereslet a faapríték iránt, ezért a vállalkozás tárolókapacitásának növelését tervezi. "Az energiaerdőkből származó élőnedves faapríték nedvességtartalma ötven-hatvan százalék között van, ezért a beérkezett szállítmányokat egy-két héten belül fel kell dolgozni, különben rohadni kezd."

2007 és 2008 között három alkalommal írt már ki pályázatot a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) energiaültetvények telepítésére. "A három kiírásra összesen százharminckét kérelem érkezett, melyek negyvenegy százaléka volt érvénytelen, így hetvennyolc pályázat kapcsán született helyt adó, illetve részben helyt adó határozat" - tájékoztatta lapunkat Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke. A 2008-ban beadott kifizetési kérelmekre összesen 18 349 167 forintot fizetett ki az MVH.





Forrás: origo.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés