Hírek : Hatalmas károk az agráriumban: a lengyelekkel együtt az EU-hoz fordulunk |
Hatalmas károk az agráriumban: a lengyelekkel együtt az EU-hoz fordulunk
2010.06.16. 15:49

Magyarország és Lengyelország közösen fordul segítségért az Unió által felállított Európai Szolidaritási Alaphoz.
A kétmilliárd eurós forrás a kétmilliárd forintos magyar agrár kárenyhítési alapot egészítheti ki. Az EP lassúnak tartja, ezért felgyorsítaná az eljárást.
Magyarország és Lengyelország közösen fordul az Európai Unió Szolidaritási Alapjához, jelentette be hétfőn Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter. Az általános ügyekért felelős miniszteri találkozón Martonyi János, lengyel kollégájával együtt jelezte az árvíz sújtotta területek segítség iránti igényét.
Bár korábban Fazekas a Visegrádi Négyek közös igényléséről volt szó, az EurActiv úgy értesült, Csehország egyelőre nem jelezte, hogy szüksége lenne a támogatásra. Az Európai Bizottság lapunknak adott tájékoztatása szerint Szlovákia viszont már tett ilyen bejelentést.
Magyarország, az Unióhoz delegált Állandó Képviselete (ÁK) az EurActiv kérdésére elmondta, a Magyarország részéről hétfőn tett bejelentés egyelőre tájékoztató jellegű volt a tagállamok felé, az eljárást az alapot kezelő Európai Bizottságnál kell megindítani, amire napokon belül sor kerül.
A támogatási igényt a bekövetkezett károk után legfeljebb tíz héttel lehet benyújtani. A kérelemhez Magyarországnak egy sor kérdésre kell válaszolnia, amely többek közt a károk típusára és mértékére, az érintett területekre, és lakosságarányára terjednek ki.
Iván Gábor, a Képviseletet vezetője hangsúlyozta, Magyarország és Lengyelország egyaránt köszönetet mondott a tagállamoknak az eddig nyújtott segítségért.
Az Európai Szolidaritási Alapot 2002-ben hozták létre, miután a jelenlegihez hasonló mértékű áradásokra került sor. Az alap célja, hogy a természeti katasztrófák esetén beavatkozzon, és kifejezésre juttassa a katasztrófa sújtotta területek iránti európai szolidaritást. Az elmúlt nyolc évben 33 alkalommal volt szükség a támogatásra, változó természeti hatások, árvizek, erdőtüzek, földrengések, viharok és aszályok okozta kár enyhítésére.
A 33 estet húsz európai országot és 2,1 milliárd eurót jelentett. Az elmúlt hetek árvizeinek következtében ez az összeg tovább emelkedhet.
Az ESZA éves költségvetése 1 milliárd eurót tesz ki, melyet az Európai Bizottság kezel. 2010-re vonatkozóan Szlovákia 378 ezer, Magyarország 591 ezer, Csehország 824 ezer, Lengyelország pedig 2 millió eurót hívhat le kárenyhítési célokra. Ez a Visegrádi Négyek számára egymilliárd Forintnyi segítség lehet, melyből Magyarországra 165 millió jut.
A nemzeti kárenyhítést egészíti ki
Bár a károk előzetes felmérése hazánkban jelenleg is tart, az első hivatalos kárbecslések pedig egy-két héten belül várhatóak, az látható, hogy csak az ESZA nem oldja meg a problémákat. Az alap eredeti elképzelése szerint is csak kiegészíti a nemzeti kárenyhítési politikákat.
Magyarországon 2007 óta működik a Nemzeti Kárenyhítési Alap új konstrukciója, melyet Gráf József, korábbi mezőgazdasági miniszter saját tevékenységének egyik eredményeként tart számon. A Bajnai-kormány miniszter-jelöltjeként lezajlott 2009. április 15-i meghallgatása során elmondta, saját munkájának eredményét látja abban, hogy rendbe hozta az agrárágazat kifizetéseit, és felállította ezt az alapot, melynek forrásai el is jutnak az igénylőkhöz.
Az agrár kárenyhítési alapba "katasztrofális volt a befizetés, és utólag módosítottunk törvényt, a jogalkotók a fejüket fogták és vakarták, amikor ezt kezdeményeztük, de mégis átvertem a kormányon, és bizony ezekben az esetekben a magyar állami költségvetés nem habozott kifizetni azokat az összegeket, amelyeket az eredeti költségvetésbe nem tettünk bele" - mondta a miniszter az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága előtt.
Az FVM 2010. februári eredményértékelője szerint ugyanakkor az alap 2008-ban felülvizsgálatra került, mivel nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
"A mintegy 17,5 Mrd Ft elismert kárenyhítési igénnyel szemben csupán 530 millió Ft termelői befizetés és 530 millió Ft állami hozzájárulás állt, amely miatt rendkívüli kormányzati intézkedésként a kárenyhítési alapot a költségvetés még tovább 5 Mrd Ft-tal egészítette ki." - olvasható a dokumentumban.
A felülvizsgálat eredményeképpen jelenleg a kárenyhítési hozzájárulás évenként befizetendő összegét termelőként a benyújtott egységes kérelemben feltüntetett adatok alapján az MVH határozza meg. A befizetések mértéke a jogszabályi előírás szerint szántóföldi növénytermesztés esetén 800 Ft/ha, szőlő- és gyümölcsös ültetvények esetében pedig 2000 Ft/ha.
Bár a kárenyhítési hozzájárulást június 30-áig kell utalni, a károkra tekintettel Fazekas hétfőn azt is bejelentette, hogy ezt a határidőt szeptember 30-ra tolják ki.
Az agrár kárenyhítési alap mindazonáltal csak a mezőgazdasági károk enyhítésére vonatkozik, úgyhogy és egyelőre nincs információnk arról, hogy támogatja-e majd a kormány azokat, akiknek lakóépületére vagy egyéb kárára nem volt biztosítása.
Nagy Anna, kormányszóvivő a TV2 mokka című műsorában hangsúlyozta, a költségvetésnek is megvannak a maga korlátai, így először a károkat kell felmérni, és utána lehet pontos számokról beszélni.
Az Európai Parlament szerint lassú az eljárás
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője vasárnap bejelentette, Lambert Van Nistelrooij néppárti képviselővel együtt kezdeményezik, hogy az Európai Parlament fogadjon el egy határozatot az eljárás felgyorsítására. Deutsch szerint ha az Európai Parlament elfogadja a tervezetet, azt követően felszólíthatja az Európai Tanácsot (ET), valamint az Európai Bizottságot (EB), hogy bocsássák az árvíz sújtotta országok rendelkezésére az Európai Szolidaritási Alap forrásait.
Ezzel a lépéssel pedig azt is el lehetne érni - húzta alá a politikus -, hogy a sokat kárhoztatott EU-s bürokráciát megkerülve gyorsabban lehetne támogatásokhoz juttatni a károsultakat.
http://www.tozsdeforum.hu/i/c-hatalmas_karok_az_agrariumban__a_lengyelekkel_egyutt_az_eu_hoz_fordulunk-menu-cimlap-submenu-onearticle-news_id-411400-red-hl.html
|