Az ok egyszerű: a törvényt még csak most írta alá a köztársasági elnök, a törvény a kihirdetését követő második hónapban hatályosulhat. Addig állnak az állami földügyek, melyek több tízmilliárd forint uniós támogatást is veszélybe sodorhat, a kérdésessé tett területek hasznosításáról nem is szólva, ugyanis október eleje a búza és árpa vetésének optimális ideje.

Aláírta a köztársasági elnök, így augusztusban megjelenhet a Magyar Közlönyben a Nemzeti Földalapról szóló új, a régóta az állami földeket kezelő szervezet működésének új feltételeket biztosító törvény. Így viszont csak októberben hatályosulhat a jogszabály, azaz akkortól lehet számolni működésének folytatásával. Korábban a kormányzat szeptembert emlegetett.

Az időpont azért lehet fontos, mert addig állnak a földügyek, azaz több tíz, netán százezer hektár bérlete, adás-vétele áll. Ez pedig sok száz gazdálkodó esetében okoz bizonytalanságot, sőt, akár anyagi veszteséget is. Az új kormány ugyanis felül akarja vizsgálni egy sor földbérletet, amelyek viszont feltételei egyes uniós támogatásoknak. Sok milliárd múlhat azon, időben rendezik-e a kérdéses állami földügyeket.

Erre egyébként meglesz a törvényi felhatalmazása a földalapnak, ugyanis a módosítással jócskán átrendeződtek a hatalmi erőviszonyok a földpiacon. Úgy néz ki, hogy az állam mindent vihet. Egy kis túlzással állítható ez, ugyanis a szintén módosított földtörvény szerint az államnak minden termőföldre elővételi joga lesz. Annak eldöntése pedig, hogy mely adás-vételnél lép közbe az állam, arról a földalapkezelő szervezet fog dönteni. Ezt öt fős Birtokpolitikai Tanács irányítja, mely minden 100 hektárnál, illetve százmillió forintnál nagyobb üzletet megvizsgálhat.

Ezzel egyszerre két legyet üthet az állam: rálátást szerezhet az úgynevezett zsebszerződésekre, illetve közcéllal termőföldet biztosíthat az arra érdemeseknek. Így rendszerváltás óta nem látott központi meghatározó szerepet tölthet be az állam a magyar földpiacon. Elméletileg befolyásolhatja az árakat, a bérleti díjakat, azt, hogy kinek és milyen feltételek mellett ad földet. A kérdés csak az, hogy, lesz-e erre elegendő pénze, mert a most rendelkezésre álló 10 milliárdnyi forint kevés. Kevés, mert csak 20 ezer hektárt képes megmozgatni – ma nagyjából félmillióba került átlagosan egy hektár -, míg a 6 millió hektárnyi mezőgazdaságilag művelhető területből.

A Nemzeti Földalap földjeit négyféleképpen értékesítheti. Eladhatja, haszonbérbe, vagyonkezelésbe adhatja, vagy elcserélheti azt más földterületre. Új szabály, hogy az állami földbérlet joga örökölhető is lehet majd. Ez a tartósan gazdálkodó családoknak, a fiatal, gyermekeket vállaló pároknak lesz egy lehetőség a megélhetéshez.

Az államot az elővételi jog szempontjából az úgynevezett helyben lakó követi. Helyben lakónak az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, illetve egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély minősül, akinek a bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen, illetve 15 kilométeren belüli szomszédtelepülésen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik.

http://www.szabadfold.hu/gazdanet/csak_oktobertol_indulhat_a_foldalap

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés