A fesztiválra ez alkalommal már más ágazatból is hívtak el kistermelőket, a rendezvényen tejtermék gyártókat láttak vendégül.

Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Szövetségének elnöke a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a hétvégi fesztiválra 31, zömében háztáji, a maga által nevelt állatokat feldolgozó mangalicás kiállító jött el. Ma már van olyan erős a fesztivál, hogy más ágazatok termelőit is elhívhassák, így most tejtermék gyártó kistermelőket láttak vendégül. A fesztivál sötétedésig biztosan tart még, mangalica termékekkel, pálinkákkal, borokkal, tejtermékekkel várják az érdeklődőket az ingyenes rendezvényen.

A mangalica tenyésztésnek és feldolgozásnak van jövője, bár robbanásszerű bővülés nem várható - mondta Tóth Péter. A kiállítók tapasztalata, hogy év közben is sok olyan vásárló jelentkezik, aki a fesztiválokon ismerte meg őket. A mangalicások egyébként viszonylag kevesen vannak, országos szinten körülbelül 6-8000 kocás állománnyal állítják elő a hazai sertés állomány 1,5 százalékát, ez körülbelül 50 ezer hízót jelent. A belőlük készült termékek fele egyébként kivitelre megy, a másik fele a helyi értékesítésben kel el. A mangalica termékek prémiumterméknek számítanak, mert nagyon jó minőséget képviselnek, de limitálja a fogyasztást, hogy ezek az állatok lassabban nőnek, drágább a takarmányozásuk és az állatokból készült termékek előállítása. Így maga a késztermék is drágább.

A magyar mangalicát külföldön is ismerik. A mangalica sonkák, karajok karrierje 20 éve töretlen a spanyol piacon, a magyar termelők egyik meghatározó vevője egy spanyol húskombinát. Vannak magyar vágóhidak, amelyek exportálnak termékeket például Németországba, Belgiumba, Japánba vagy kisebb mennyiségben az Egyesült Államokba.

Élő állatok is kerülnek ki külföldre, ahol azután hobbitenyésztők kisebb létszámban szaporítják őket, speciális helyi igényeket elégítve ki. Ezzel nem zavarják a magyar termelők piaci köreit, inkább segítenek a magyar mangalica ismertségének terjesztésében - tette hozzá Tóth Péter. Szerinte ezek a kis külföldi tenyésztők el tudnak érni reklám szempontjából olyan hatást, amit a magyar tenyésztők a saját pénzükön évek alatt sem lennének képesek. Az élő állatok egyébként a '90-es években még csempész úton kerültek ki az országból, ma már legális lehetőség van erre - tette hozzá Tóth Péter.

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=391669

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés