A formálódó agrárkár-enyhítési rendszerben komoly szerepet szánna a tárca a piaci biztosítóknak is − a koncepció közigazgatási egyeztetésen van, ősszel kerül a parlament elé − mondta a Napi Gazdaságnak Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. Az új modell kétpilléres lesz. Az elsőben a jelenlegihez hasonlóan, ám kissé kibővítve működne a kárenyhítés rendszere, a biztosítók pedig a másodikban jelennének meg. Szélesítenék a finanszírozható káresetek körét is: az árvizet például szeretnék notifikáltatni az unióval.

Az elmúlt években bővült a piaci alapon elérhető mezőgazdasági biztosítások köre − ám az még mindig messze nem teljes. Ezek közé tartozik a  gyümölcsösök tavaszi fagy, illetve homokverés elleni, a szántóföldi növények jég-, vihar- és fagykárra szóló biztosítása. Az állattenyésztőknek kínált megoldások között megtalálható a teljes állományra köthető tűz, vihar, villámcsapás, árvíz, földcsuszamlás vagy kőomlás okozta károk elleni  biztosítás. Az erdőtulajdonosok a terület nagyságától függően a tűz- és árvízkárra, a fakidőléssel járó természeti jelenségekre, valamint az úgynevezett befejezetlen erdőtelepítésekre is köthetnek biztosítást. Az ingatlanok, eszközök külön biztosíthatók.

A minisztérium bővítené az alap befizetői körét. Jelenleg az őstermelők szabadon dönthetnek a belépésről − többségük a sorozatos természeti katasztrófák ellenére sem tag −, azonban a társas vállalkozások számára kötelező a részvétel és a befizetés is. Tavaly a kötelező állami kiegészítéssel együtt is összesen mindössze ötmilliárd forint volt az alapban, ez nem tudta kompenzálni a rekordméretű károkat. Egyes becslések szerint az ár- és belvizek, valamint viharok által okozott károk összértéke csak a mezőgazdaságban meghaladta a 150 milliárd forintot. A kárenyhítési szabályok alapján a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által számított és elismert kárigény is megközelítette a 40 milliárdot.

A tervezet egyelőre a tavalyihoz hasonló összeggel számol az alap költségvetésénél. Bár egyes balkányi kertészek részéről fölmerült az a javaslat, hogy egyszeri, nagyobb összegű gazdálkodói befizetéssel érdemben föl lehetne tőkésíteni az alapot, az államtitkár szerint nem érkezett tömeges gazdálkodói igény ezzel kapcsolatban. Ha netán komoly igény lenne erre a gazdák részéről, természetesen megfontoljuk a javaslatot − tette hozzá Czerván György.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés