Brüsszeltől kért eligazítást a magyar kormány a fordított áfa bevezetéséről – értesült lapunk. Ezt több, egymástól független forrásunk is megerősítette. A fordított áfa-fizetési szabályok bevezetését nyár elején jelentette be Orbán Viktor: a miniszterelnök szerint a mezőgazdaságban van szükség erre a csalások visszaszorítása érdekében.

Nem mellékesen a költségvetés bevételeinek növelése miatt is jól jönne a fordított áfa bevezetése, amelyet Romániában már sikeresen alkalmaznak. Keleti szomszédunk egyébként referenciaként szolgál számunkra, az Európai Unió ugyanis nem gáncsolta el a bukaresti áfacsomagot.

Úgy tudjuk, a vidékfejlesztési tárcánál elkészült az erről szóló tervezet, jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgoznak rajta. Mivel a törvényalkotási folyamatban szükség van a brüsszeli egyeztetésre, legkorábban jövő nyáron vezethetik be a fordított adózást – vélhetően ezért nem került be a jövő évi adótörvényekről szóló parlamenti előterjesztésekbe ez a javaslat.

A fordított áfa lényege, hogy a mezőgazdasági termelő, de még az elsődleges feldolgozó sem fizet és igényel majd vissza áfát – ennyi szivárgott ki az egyelőre titkos elképzelésekből. A forgalmi adó a tervek szerint csak később, a végső felhasználónál jelenik meg az élelmiszerláncban, amikor már nem lehet a költségvetés elől eltitkolni. Nem kis pénzről van szó: egyes becslések szerint évi százmilliárd forintot csalnak el a jogosulatlan visszaigénylésekkel azok a mezőgazdasági cégek, amelyek valójában nem fizetik be a forgalmi adót.

Mártonffy Béla, a FruitVeb magyar Zöldség Gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke is úgy tudja, az agrártárca már Brüsszelben is puhatolózott. A visszajelzések alapján valószínűnek látszik, hogy csupán a gabonaágazat számíthat az új rendszerre. Ő is felidézte, hogy erre van precedens: másfél éves várakozás után Románia már engedélyt kapott. Azóta az ott „dolgozó” csalók Magyarországra települtek át, ám ha itt is bevezetnék az új szabályokat, újra költözhetnek.

– A román gyakorlat szinte egy csapásra megszüntette a csalást – mondta Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Hozzátette: itthon is ez lenne a jó módszer, vagyis az ágazatban csak a végső felhasználóknál (a liszt, pék- és tésztaáru, valamint a takarmányok vásárlóinál) lépne be az áfa, addig áfamentesen üzletelhetnének az élelmiszerlánc szereplői.

– Egy olyan ágazatban, ahol a termelés fele külföldön talál vevőre, a termelő számára is fontos, ha tiszta viszonyok között folyhat a kereskedés – ez már Vancsura Józsefnek, a Gabonatermelők Országos Szövetsége elnökének a véleménye. Szerinte a közelmúltban többször előfordult, hogy a csaló kereskedő helyett az óvatlan gazdát büntették meg.

– Előnyös lenne a hazai tojáságazatnak, ha a rendszert a baromfiszektorban is bevezetnék – állítja Bárány László, a Baromfi Termék Tanács elnöke. Mint mondja, az áfamentesen érkező, kisméretű importtojás okoz károkat a hazai termelőknek, hiszen a 9,50 forintért érkező importáruval kell versenyezniük a hazai, bruttó áron 15,30-ért előállított és 14,80-ért átvett tojással. A fogyasztó végül 23-26 forintot fizet az importtojásért, és 3-4 forinttal többet az egyébként nagyobb hazaiért. Mivel a két méret között 12-15 százalék súlykülönbség van, az egységár lényegében azonos, ám a „kisebb olcsóbb” alapon az import nyeri a piaci versenyt.

Így működik a trükk

A főként a gabonaágazatban tevékenykedő áfacsalók trükkje, hogy a kereskedő a terméket exportközvetítésre veszi át, így az áfát nem itthon, hanem a célországban kell megfizetnie. Az áru azonban sok esetben végül mégis belföldön talál gazdára.

http://nol.hu/gazdasag/elelmiszer/20111121-brusszelben_erdeklodik_a_kormany

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés