Bőven méri az ügyvédi és tanácsadói megbízásokat az 1,7–1,8 millió hektár állami földet menedzselő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet: az idei költségvetésében a saját működésére jutó bő 1,1 milliárd forint közel négyszeresét tervezte be különféle jogi munkákra (lásd táblázatunkat). Legutóbb összesen másfél milliárd forintról szerződött öt ügyvédi irodával, illetve konzorciummal, vagyonnyilvántartások „jogi rendezésére”. Az egyenként 300 milliós megbízást elnyert ügyvédi irodák között van Pacsika Istváné is; az ő neve tavaly vált közismertté, amikor a Dezső és Társai irodával konzorciumban kétmilliárdos megbízást nyert el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ). Mint kiderült, Pacsika egy időben üzlettársa volt Homolya Róbertnek, az NFÜ jelenlegi alelnökének; a megamegrendelés végül meghiúsult, de nem emiatt.

A Pacsika-iroda nem új versenyző a földbizniszben. Tavaly februárban nyert el nettó 100 millió forintos megbízást a földalapkezelőtől „jogi és jogi dokumentációs tanácsadói” tevékenységre. Lényegében azt kontrollálta, jogilag rendben volt-e a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) földvagyon-nyilvántartásának átadása a földalapkezelőnek. Pacsika a földalapkezelő pályázatainál is közreműködött: Sebestyén Róbert elnök tavaly novemberben meghatalmazta, hogy a nyugat-dunántúli régió önkormányzatainál a földalapkezelő haszonbérleti szerződésekre kiírt pályázatainak az „önkormányzatoknál történő kifüggesztésével kapcsolatban eljárjon”. Hogy ez a munka pontosan mit takar, a HVG nem tudta meg Pacsika Istvántól. Ő ugyanis a megbízó engedélyét kérte nyilatkozatához, és az lapzártánkig nem érkezett meg.

A mostani másfél milliárdos bizniszben a Pacsika-iroda központi szerepet játszik. Az a feladata, hogy a másik négy, egyenként szintén 300 milliós megbízást kapott ügyvédi formáció „tevékenységének minőségét auditálja”, ezzel „biztosítsa a végső felhasználás minőségét” – jelölte meg a teendőt a HVG kérdésére a földalapkezelő. Az aprómunkát négy csapat – a Hirsch és Győri, a Sipos és Martsa, a szegedi Kahr és Juhász konzorcium, valamint a pécsi Kelemen Balázs és Tettinger Mariann alkotta konzorcium – végzi. Kelemenről annyit tudni, hogy repertoárja a büntetőügyekig terjed, ő volt az egyik védője Imhof Gábornak, a Pécsi Tudományegyetem vesztegetéssel és többek között bűnszervezet működtetésével gyanúsított gazdasági igazgatójának (HVG, 2011. szeptember 3.). A földalapkezelős megbízás részleteiről a HVG által megkérdezett ügyvédek egyike sem kívánt nyilatkozni, üzleti titokra, illetve arra hivatkozva, hogy szerződése értelmében erre csak a megbízó jogosult.

A munka 300 ezer hektárt érint – derült ki a földalapkezelő válaszából, aminek összeállításában egyébiránt Pacsika is közreműködött. Ennek során tisztázni kell, hogy a nyilvántartotthoz képest eltér-e a művelési ág, illetve a tényleges használó és a jogosult személye, megvizsgálandók azok a területek, ahol elvileg van ugyan használó, de nem művelik a földet. A feladat része az osztatlan közös tulajdonban lévő területek megszüntetésének előkészítése is (a földalap negyedét ezek adják). Ezenfelül az irodáknak a menet közben felmerülő, a vagyonnyilvántartás pontosítását szolgáló jogi feladatokat is el kell látniuk. A kincstári magyarázat szerint a földalapkezelő „vagyoni körében lévő földrészletek körülbelül 32–34 százaléka jogi értelemben rendezetlen”, túlnyomórészt az ingatlan-nyilvántartási és a tényleges állapot közötti eltérésről, illetve használati, hasznosítási rendezetlenségről van szó. Ilyen földrészletre pedig nem vehető igénybe jogszerűen területalapú támogatás – jelezte a pontos nyilvántartás tétjét a HVG-nek a földalapkezelő. Kalkulációja alapján a „jogi rendezések végrehajtásával” a 300 ezer hektár, 20 éves haszonbérleti időszakkal számolva, nominálértéken 14,4 milliárd forint költségvetési bevételt jelent.

Agrárberkekben értetlenül állnak a levezetés, illetve a vaskos ügyvédi megbízások előtt. Egyrészt azért, mert a földalapkezelő egyik alapfeladata, hogy naprakész nyilvántartást vezessen, most mégis külső segítséget vesz igénybe. Másrészt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a támogatások kifizetését megelőzően ellenőrzi, jogos-e az igény: művelik-e az adott területet, illetve a jogosult kéri-e a szubvenciót. A földhivatali nyilvántartások, szerződések adatbázisa és a művelési ágat megmutató műholdas felvételek alapján ez eldönthető. Más dimenziót ad a kérdésnek, hogy a földekért őrült versenyfutás indult, tekintettel a változó uniós támogatási rendszerre: 2014 májusáig az új szisztémába be kell jelentkezni, és ezzel 2020-ig szerezhető jogosultság a szubvencióra. Ha a jelenlegi földhasználóknál az ügyvédek jogszerűtlenségre bukkannak, megnőhet az a terület, amelyet a földalapkezelő haszonbérleti pályázatokon felkínálhat. Az első, 65 ezer hektáros felvonás elég botrányosra sikeredett, miután a helyben lakó gazdák helyett a területek egy része a Fidesz-holdudvarnál landolt (HVG, 2012. április 14.).

Ami az arányokat illeti, 2008-ban az MNV másfél milliárd forintot szánt a teljes vagyonkataszter elkészítésére: ennyiből kezdték összefésülni a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, az egykori Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., valamint a földalap nyilvántartását. Az egykori Idom 2000 Konzulens Zrt. vezette konzorcium a három munkafázisból két és felet el is végzett, más kérdés, hogy az adatbázis sosem készült el. Az Idom csúszott a határidőkkel, végül az MNV arra jutott, hogy „az Everest-projekt megbukott”, és a kormányváltás után szerződést bontott a céggel. Nem használta az Idom eszközeit, utóbbi pedig megtiltotta a hozzáférést a szoftverekhez. Miután az Idom két társaságra vált, és vagyonának 94 százalékát új cégbe vitte ki, az MNV az esetleges fedezetelvonást megelőzendő bírósághoz fordult: egymilliárd forintot követel az eredeti állapot helyreállítása és kártérítés címén.

VITÉZ F. IBOLYA

http://hvg.hu/hvgfriss/2012.21/201221_a_foldalapkezelo_segitoi_bizalmi_kezek#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2012_5_27

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés